Az „Egy közülünk” kezdeményezésről
A 2012. május 11-én „Egy közülünk” címmel nyilvántartásba vett kezdeményezés az első olyan európai polgári kezdeményezések egyike, amelyek szervezői sikeresen összegyűjtöttek több mint egymillió támogató nyilatkozatot.
A kezdeményezés jogi védelmet szorgalmazott az emberi méltóságnak, az élethez való jognak és minden egyes ember személyi sérthetetlenségének, mégpedig a fogantatás pillanatától kezdve. Központi célkitűzése az volt, hogy megszüntesse az emberi embriókkal kapcsolatos tevékenységek uniós finanszírozását, különösen a kutatás, a közegészségügy és a fejlesztési együttműködés területén.
A kezdeményezést az aláírásgyűjtés lezárulta után, 2014. február 28-án nyújtották be hivatalosan az Európai Bizottságnak, az 1 721 626 aláírás érvényességét megerősítő igazolással együtt. A polgári kezdeményezés folyamatának részeként a szervezők 2014. április 9-én találkoztak az Európai Bizottság képviselőivel, majd ugyanezen a napon nyilvános meghallgatás keretében bemutatták elképzeléseiket az Európai Parlamentnek is.
Az Európai Bizottság 2014. május 28-án közleményben ismertette hivatalos válaszát (lásd az erről szóló sajtóközleményt). Értékelésében a Bizottság megjegyezte, hogy az elsődleges uniós jog már megköveteli az emberi méltóság, az élethez való jog és a személyi sérthetetlenség tiszteletben tartását. Emlékeztetett továbbá arra, hogy az uniós költségvetési rendelet értelmében minden uniós kiadásnak meg kell felelnie az elsődleges uniós jognak. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükség a költségvetési rendelet módosítására.
Az „Egy közülünk” kezdeményezés, melynek szervezői három jogalkotási módosítást indítványozó jogiaktus-tervezetet nyújtottak be, szintén kiválóan szemlélteti, hogyan lehet teljes mértékben kihasználni az európai polgári kezdeményezés kereteit. Ráadásul a kampány a One of Us Federation (Egy Közülünk Szövetség) nevű szervezet 2013. szeptemberi létrejöttével hosszú távú szervezeti törekvéssé alakult át. A jogi személyiséggel rendelkező szervezet támogatni és folytatni hivatott a kezdeményezés által megkezdett munkát.
A kezdeményezés nyilvántartásba vétele
2012. május 11.
Az aláírásgyűjtés kezdete
2012. május 11.
Az aláírásgyűjtés vége *
2013. november 1.
* A határidő módosult, mert a szervezők nehézségekbe ütköztek a polgári kezdeményezés kezdeti szakaszában.
A kezdeményezés érvényességének megállapítása
2014. február 28.
A Bizottság válasza a kezdeményezésre
2014. május 28.
Minek volt meghatározó szerepe abban, hogy a kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a szükséges számú aláírást?
A kampány nemzeti bizottságok egész Európára kiterjedő hálózatára épült. A nemzeti bizottságok feladata az volt, hogy hozzáigazítsák a tájékoztatási és mozgósítási erőfeszítéseket a saját nemzeti körülményeikhez. Ez a decentralizált struktúra lehetővé tette a szervezők számára, hogy a közös európai üzenetet a helyi sajátosságokhoz igazodó kampányokkal ötvözzék.
A szervezők erőfeszítéseik jelentős részét olyan országokra – többek között Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Lengyelországra és Spanyolországra – összpontosították, ahol az ún. életpárti mozgalmak már korábban gyökeret vertek. A meglévő szervezeti kapacitásnak, az aktív civil társadalmi hálózatoknak és a nyilvánosság e kérdéssel kapcsolatos tudatosságának köszönhetően a szervezők nagyon sok aláírást tudtak összegyűjteni, ami lehetővé tette, hogy a kezdeményezés tizennyolc tagállamban meghaladja az előírt küszöbértéket.
A befolyásos vallási és civil társadalmi szereplők, köztük a Vatikán nyilvános támogatása hozzájárult a kezdeményezés láthatóságának növeléséhez és a támogatók mozgósításához Európa-szerte. A nemzeti nagykövetek és a partnerszervezetek tovább erősítették a kampány üzenetét, és részvételre ösztönözték a polgárokat.
A szervezők egy sor egyre ambiciózusabb célt tűztek ki: először arra törekedtek, hogy hét országban elérjék a nemzeti küszöbértéket, a végső szakaszban pedig arra, hogy egymilliónál jóval több aláírást gyűjtsenek össze. Ez a strukturált megközelítés segített fenntartani a lendületet a kampány során, és lehetővé tette, hogy az összegyűjtött aláírástöbblet kényelmesen ellensúlyozza az ellenőrzési folyamat során kiesett támogató nyilatkozatokat.
A kezdeményezés mögött meghúzódó stratégia
Előkészületek
Az „Egy közülünk” kampányt a már kiépült mozgalmakkal rendelkező országok – többek között Franciaország, Németország, Lengyelország, Spanyolország és Olaszország – nem kormányzati szervezeteinek együttműködése alapozta meg. Ezek a szervezetek Európa-szerte kapcsolatba léptek a hasonló szemléletű csoportokkal, és arra ösztönözték őket, hogy hozzanak létre nemzeti bizottságokat, amelyek képesek nemzeti szinten irányítani a kampányt.
Az EU-n belüli koordináció támogatása érdekében a partnerszervezetek finanszírozást nyújtottak egy brüsszeli székhelyű központi kampánystruktúrához, amelynek feladata ülések szervezése, utazás és a kampány átfogó irányítása volt. Ezzel szemben a nemzeti bizottságoknak maguknak kellett összegyűjteniük a tevékenységeik végzéséhez és a tájékoztatási munkájukhoz szükséges erőforrásokat.
Adománygyűjtés és források
Az „Egy közülünk” kezdeményezés három szponzortól kapott pénzügyi támogatást, összesen 159 219 euró értékben.
Megjegyzés: Az „Egy közülünk” kezdeményezés finanszírozási és támogatási forrásairól további információk találhatók az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásában, az „Egy közülünk” kezdeményezésről szóló oldalon. Csak a szponzoronként 500 eurót meghaladó hozzájárulásokat kell bejelenteni.
Kampánystratégia
A kampány közvetlenül a kezdeményezés nyilvántartásba vétele után kezdődött.
Ma a szervezők maguk választhatják meg, hogy a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül mikor kezdik el a 12 hónapos gyűjtési időszakot. Amikor az „Egy közülünk” kezdeményezés elindult, ez a lehetőség még nem állt a szervezők rendelkezésére.
A szervezők az első öt hónapot elsősorban arra fordították, hogy kiépítsék azt a struktúrát, amely szükséges volt ahhoz, hogy az összes uniós tagállamban működni tudjon a kampány. Amint azt később kifejtették, ezt az időszakot nagyrészt a kampány támogatásához szükséges szervezeti keret létrehozásának szentelték. A kezdeményezés csak e hálózat létrehozását követően lépett teljeskörűen az aláírásgyűjtés szakaszába. Ennek következményeként az aláírások túlnyomó többségét a 18 hónapra meghosszabbított gyűjtési időszak utolsó hat hónapjában gyűjtötték össze.
A szervezők széles körű kommunikációs stratégiát fogadtak el a polgárok figyelmének felkeltésére és az érdeklődők tájékoztatására. A stratégia a hagyományos és a digitális csatornák együttes használatán alapult. A szervezők weboldalt hoztak létre a kezdeményezés számára, megjelentek a sajtóban interjúkkal és egyéb médiaeseményekkel, és aktív jelenlétet tartottak fenn a közösségimédia-platformokon, köztük a Facebookon és a Twitteren. Ezzel a többcsatornás közelítésmóddal sikerült a kampány hatókörét kiterjeszteni a nemzeti határokon túlra, és Európa-szerte összekapcsolni a támogatói tábort.
Aláírásgyűjtési és ellenőrzési folyamat
A kampány általános irányát közös európai stratégia határozta meg, amely azonban szabad kezet adott a nemzeti bizottságoknak, hogy tevékenységeiket a helyi körülményekhez igazítsák. A szervezők azt tanácsolták a nemzeti bizottságoknak, hogy jelöljenek ki nagyköveteket, akik népszerűsíteni tudják a kezdeményezést, növelik a láthatóságot és sok embert tudnak megszólítani és arra késztetni, hogy aláírják a támogató nyilatkozatot.
A szervezők egyre ambiciózusabb mérföldkövek köré szervezték kampányukat:
- Hét tagállamban elérni a minimális aláírási küszöböt.
- Összegyűjteni 1 millió aláírást.
- Összegyűjteni 1,2 millió aláírást, hogy ellensúlyozni lehessen az aláírások számának az ellenőrzés során érvénytelennek nyilvánított támogató nyilatkozatok miatti esetleges csökkenését.
- Összegyűjteni 1,5 millió aláírást a kezdeményezés politikai üzenetének megerősítéséért.
- A lehető legtöbb aláírást összegyűjteni minél több országban.
Az elérni kívánt cél fokozatosan emelkedő szintje segített fenntartani a lendületet, és egyértelművé tette a szervezők és támogatók előtt álló feladatot a gyűjtési időszak minden pillanatában.
Az „Egy közülünk” kezdeményezést támogató aláírások száma tagállamonként
A kezdeményezést a szervezők hivatalosan 2014. február 28-án nyújtották be, az 1 721 626 aláírás érvényességét megerősítő igazolással együtt. Az „Egy közülünk” kezdeményezés által összegyűjtött aláírások országonkénti száma tizennyolc tagállamban meghaladta az előírt nemzeti küszöbértéket, messze túlteljesítve az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletben meghatározott minimumkövetelményt.
A támogató nyilatkozatok tagállamonkénti és összesített számát részletesen ismertető táblázat itt tekinthető meg.
A szervezőknek az egyik legnagyobb kihívást az online gyűjtési rendszer létrehozásának technikai összetettsége jelentette. Az európai polgári kezdeményezés eszközének első éveiben az Európai Bizottság a rendelet szerinti kötelezettségein túlmenően tárhelyszolgáltatást nyújtott a kezdeményezések saját online gyűjtési rendszerei számára, valamint technikai segítségnyújtást és képzést biztosított, hogy segítsen a szervezőknek e nehézségek leküzdésében.
2023. január 1-je óta a szervezők csak az Európai Bizottság által létrehozott központi online gyűjtési rendszert használhatják az aláírások online gyűjtésére.
A Bizottság emellett rendkívüli intézkedéseket vezetett be a 2012. október 31. előtt nyilvántartásba vett kezdeményezések tekintetében: lehetővé tette a 2013. november 1-jéig gyűjtött támogató nyilatkozatok beszámítását, meghosszabbítva a gyűjtési időszakot a szokásos 12 hónapnál hosszabb időre.
A gyűjtési szakasz 2013. november 1-jei lezárásakor megállapítottak szerint az összegyűlt támogató nyilatkozatok mintegy 65%-át önkéntesek gyűjtötték papíron, a fennmaradó 35% az online gyűjtés eredménye. Az eredmény bebizonyította, milyen fontos az alulról szerveződő mozgósítás ebben a témában.
A kezdeményezés hatása
A kezdeményezés hivatalos benyújtása; találkozók a Bizottság képviselőivel
Az „Egy közülünk” polgári kezdeményezés szervezői 2014. április 9-én (egy nappal az európai parlamenti meghallgatásuk előtt) találkoztak a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős Máire Geoghegan-Quinn biztossal (lásd a sajtóközleményt). A szervezők küldöttségét Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) főigazgatója és az „Egy közülünk” polgári kezdeményezés európai bizottságának elnöke vezette.
Nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben
A szervezők 2014. április 10-én mutatták be kezdeményezésüket az Európai Parlamentben, nyilvános meghallgatás keretében.
A szervezők az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatáson. Forrás: Az „Egy közülünk” kezdeményezés Facebook-csoportja
Az Európai Bizottság hivatalos válasza
Az Európai Bizottság 2014. május 28-án közleményben ismertette hivatalos válaszát (lásd az erről szóló sajtóközleményt). A szervezők javaslatának értékelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem fog jogalkotási javaslatot benyújtani. Megjegyezte, hogy a vonatkozó finanszírozási keretet a közelmúltban vitatták meg és fogadták el mind a tagállamok, mind az európai parlamenti képviselők, ezért úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további jogszabályi változtatásokra.
Hatás a jogalkotásra és válaszintézkedések
Jóllehet a Bizottság úgy döntött, hogy nem tesz javaslatot új jogszabályra, a szervezők továbbra is elkötelezetten fenntartották a kampány által teremtett lelkesedést. A folyamat során folyamatosan tájékoztatták a támogatókat – főként e-mailben –, és részletes jelentéseket osztottak meg az Európa-szerte folyó aláírásgyűjtésről. Megosztották, ha az egyik országban sikereket értek el, ezzel máshol is ösztönözve és motiválva a kampányolókat. A kezdeményezés egyre több országban érte el a nemzeti küszöbértéket, és ezeket az eredményeket kihasználták arra, hogy mozgósítsák a többi nemzeti kampányt és fenntartsák az elkötelezettséget a hálózatban.
A szervezők az európai polgári kezdeményezést nem csupán egyszeri erőfeszítésnek tekintették, hanem lehetőségként arra, hogy megalapozzák általa a közös célért küzdő szervezetek és egyéni támogatók közötti hosszabb távú együttműködést. A kampány során kialakított kapcsolatokra és hálózatokra építve új szervezetet hoztak létre „One of Us Federation” (Egy Közülünk Szövetség) megnevezéssel, amely mind európai, mind nemzeti szinten folytatta a kezdeményezés által megkezdett tevékenységet.
Az „Egy közülünk” mozgalom demonstrációja az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt a Matić-jelentés 2021. júniusi elfogadása ellen. Forrás: Az „Egy közülünk” kezdeményezés Facebook-csoportja
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az európai polgári kezdeményezéseknek a közvetlen jogalkotási folyamaton túlmutató hatásuk is lehet. Amellett, hogy lehetőséget adnak a polgároknak arra, hogy uniós szinten felvessenek egy témát, hozzájárulhatnak tartós hálózatok kiépítéséhez, a határokon átívelő együttműködés megerősítéséhez, valamint ahhoz, hogy egyének és szervezetek az általuk támogatott közös hosszú távú cél köré tömörüljenek.
A kampányra reflektálva a szervezők azonosítottak egy olyan területet, ahol a jövőben más módszerrel dolgoznának: ez a szervezeti előkészítés. Különösen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy minden részt vevő országban kezdettől fogva erős és meggyökeresedett struktúra álljon rendelkezésre. Véleményük szerint szilárdabb szervezeti alappal több idejük lett volna arra, hogy az aláírásgyűjtésre összpontosítsanak, és még hatékonyabb hosszú távú tervezésre lett volna lehetőség. A válaszintézkedésekkel kapcsolatban bővebb információk olvashatók az európai polgári kezdeményezés weboldalán.
Tanácsok és tippek más kezdeményezések szervezőinek
Az erős nemzeti koordinátorok és a megbízható partnerszervezetek adják azt a struktúrát és lendületet a kampányuk számára, amely szükséges ahhoz, hogy Európa-szerte mozgósítani tudják a támogatókat.
Az elért eredményekről érdemes rendszeresen tájékoztatással szolgálni, mert ez segít fenntartani a lelkesedést, megerősíteni a csapatmunkát, és arra ösztönzi a nemzeti kampánycsapatokat, hogy tanuljanak egymás sikereiből.
Használják fel a kampányt olyan tartós hálózatok és partnerségek kiépítésére, amelyek jóval a gyűjtési szakasz vége után is előmozdíthatják a kezdeményezés ügyét.
Még ha a jogszabályi változások elérése bizonytalan is, egy sikeres kezdeményezés vitát indíthat el, felhívhatja a figyelmet az ügyre, és erőteljes mozgalmat építhet ki Európa-szerte.
További információk
Az „Egy közülünk” kezdeményezésről a szervezők honlapján és a Bizottság e célra létrehozott weboldalán lehet további információkat találni.
Az európai polgári kezdeményezés fórumán megosztott vélemények kizárólag a véleménynyilvánító személy álláspontját tükrözik, és semmiképp sem tekinthetők sem az Európai Bizottság, sem az Európai Unió hivatalos álláspontjának.
