Ugrás a fő tartalomra
Az európai polgári kezdeményezés fóruma

5 uniós társszervező keresése: Mechanizmus a rossz menedzsment ellen | A rossz menedzsmenttel kapcsolatos költségek csökkentése (betegszabadságok, a munkavállalók motivációjának és termelékenységének hiánya)

Szerző: LÉONARD SARGSYAN |
Frissítés dátuma: 01 October 2026 |
Megtekintések száma: 31

https://www.facebook.com/groups/eciofficialgroup/permalink/1613466067178145/

A vezetésnek szabályozott szakmává kell-e válnia Európában?

Helló mindenkinek,

Szeretném megvizsgálni egy európai polgári kezdeményezés elindításának lehetőségét az európai vezetői alkalmassági tanúsítvány (EMAC) létrehozása érdekében.

Az alapötlet egyszerű:

Ha valaki szakmai felelősséget és hatáskört kap mások munkával töltött élete felett, nem kellene-e európai minimumszabályokat megállapítani az e felelősség gyakorlásához szükséges ismeretekre és készségekre vonatkozóan?

Jelenleg az emberek nagyon különböző módon válhatnak vezetőkké. Egyesek széles körű képzésben részesülnek a vezetés és az embermenedzsment terén, míg mások olyan alkalmazottakért válhatnak felelőssé, akik kevés vagy semmilyen formális felkészüléssel nem rendelkeznek olyan területeken, mint a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a munkahelyi pszichológia, a pszichoszociális kockázatok, a zaklatás megelőzése vagy a mentális egészségügyi nehézségekkel küzdő alkalmazottak támogatása. Minden esetben sok ember szenved rossz menedzsmentben. Néha betegszabadságra mennek. Ez mindenki számára drága. Úgy gondolom, hogy ez komoly európai vitát érdemel.

Miért a menedzsment és a mentális egészség?

Nem állítom, hogy minden mentális egészségügyi problémát egy vezető okoz. A mentális egészséget számos tényező befolyásolja, beleértve a személyes körülményeket, a munkaterhelést, a munkahelyi biztonságot, a munkaidőt, a munkakörülményeket és sok más tényezőt.

A nagy közegészségügyi szervezetek azonban elismerik, hogy a munka megszervezésének és irányításának módja hatással lehet a munkavállalók mentális egészségére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonosítja a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat, beleértve a túlzott munkaterhelést, a létszámhiányt, a hosszú vagy rugalmatlan munkaidőt, az ellenőrzés hiányát, a rossz szervezeti kultúrát, a vezetőség vagy kollégák korlátozott támogatását, az önkényuralmi felügyeletet, a nem egyértelmű szerepeket, a megkülönböztetést, az erőszakot, a zaklatást és a megfélemlítést.

A WHO kifejezetten ajánlja a vezetők képzését, hogy felismerjék és reagáljanak az érzelmi stresszre, nyíltan kommunikáljanak, aktívan hallgassanak és megértsék, hogy a munkahelyi stresszorok hogyan befolyásolják a mentális egészséget.

Fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy a vezetők pszichológusokká vagy orvosokká válnak. A vezetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy felismerjék a problémákat, megfelelően reagáljanak, és szükség esetén szakképzett szakmai támogatás felé irányítsák az alkalmazottakat.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) hasonlóképpen potenciális pszichoszociális kockázatként azonosítja a rossz munkaszervezést és -irányítást, a túlzott munkaterhelést, a nem egyértelmű szerepeket, a nem hatékony kommunikációt és a vezetőség támogatásának hiányát.

Az EU-OSHA kiemeli továbbá, hogy a vezetők fontos szerepet játszhatnak a pszichoszociális kockázatok megelőzésében és kezelésében, valamint kiemeli a vezetők megfelelő képzésének fontosságát.

Van-e bizonyíték arra, hogy a menedzserképzés segíthet?

Vannak olyan kutatások, amelyek azt sugallják, hogy képes.

A munkahelyi beavatkozások szisztematikus áttekintése és metaanalízise megállapította, hogy a vezetők mentális egészséggel kapcsolatos ismeretekkel és készségekkel kapcsolatos képzése javította a vezetők ismereteit, csökkentette a megbélyegző attitűdöket és javította a mentális egészségügyi problémákkal küzdő alkalmazottak támogatása során tanúsított viselkedésüket.

A kutatók óvatosabbak voltak azzal kapcsolatban, hogy ezek a beavatkozások közvetlenül csökkentették-e az alkalmazottak pszichológiai tüneteit, mert nem volt elegendő tanulmány ennek meggyőző megállapításához.

Van egy különösen érdekes randomizált kontrollált vizsgálat is, amelyet a The Lancet Psychiatry című folyóiratban tettek közzé. A kutatók egy ausztrál tűzoltó- és mentőszervezet vezetőinek mentális egészségügyi képzési programját tanulmányozták.

Hat hónap elteltével a képzett csoportban csökkent a munkával kapcsolatos betegség miatti távollét, ami hat hónap alatt alkalmazottanként körülbelül 6,45 órával kevesebbnek felel meg. A kutatók azt is megjegyezték, hogy további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy az eredmények milyen széles körben alkalmazhatók.

Ez nem bizonyítja, hogy egy EMAC-rendszer csökkentené a betegség miatti távollétet az Európai Unióban.

De azt mutatja, hogy a menedzserképzés munkahelyi-egészségügyi beavatkozásként tanulmányozható, és hatásai túlmutathatnak magukon a vezetőkön.

Miért fontos ez Európának?

A mentális egészségügyi problémák befolyásolhatják az emberek életminőségét, munkaképességét és munkaerőpiaci részvételét. Költségeket is teremthetnek a munkáltatók és a szélesebb társadalom számára.

A WHO becslése szerint a munkaképes korú felnőttek mintegy 15%-a bármikor mentális zavarban szenved, és a becslések szerint óriási gazdasági költségekkel jár a depresszió és a szorongás a termelékenység csökkenése miatt.

A lényeg az, hogy ha a munkahelyi szervezet és irányítás az egyik olyan tényező, amely befolyásolhatja a mentális egészséget, akkor a vezetői kompetencia javítása potenciálisan az egészségesebb munkahelyekre vonatkozó szélesebb körű európai stratégia részét képezheti.

Mit foglalhat magában az EMAC?

A cél nem egyszerűen egy újabb bürokratikus tanúsítvány létrehozása lenne.

A fontos kérdés a következő:

Mit kell tudnia valakinek, és képesnek kell lennie arra, hogy megtegye, mielőtt jelentős felelősséget kapna mások munkájáért?

A jövőbeli EMAC-tanterv potenciálisan a következőket foglalhatja magában:

kommunikáció és aktív hallgatás;

konstruktív visszajelzés;

konfliktusmegoldás;

tiszteletteljes és etikus vezetés;

a pszichoszociális kockázatok felismerése és megelőzése;

a munkateherre és a munkaszervezésre vonatkozó elvek;

a megfélemlítés és a zaklatás megelőzése;

egyenlőség és megkülönböztetésmentesség;

alapvető foglalkoztatási és foglalkozás-egészségügyi feladatok;

pszichológiai biztonság;

a szervezeti változások kezelése;

nehéz beszélgetések kezelése;

annak felismerése, hogy a munkavállalónak mikor lehet szüksége szakmai támogatásra;

annak ismerete, hogy mikor kell valakit foglalkozás-egészségügyi, orvosi vagy pszichológiai szolgálatokhoz irányítani;

a vezetés és az egészségügyi ellátás közötti határok megértése;

észszerű munkahelyi támogatás és alkalmazkodás;

munkavállalói részvétel és konzultáció;

etikus döntéshozatal;

a teljesítmény kezelése megalázás vagy visszaélésszerű magatartás nélkül;

a stressz és a nyomás kezelése;

annak megértése, hogy a vezetői döntések hogyan befolyásolhatják a munkavállalók jólétét.

És egy elv rendkívül fontos lenne:

Az EMAC nem alakíthatja át a vezetőket orvossá vagy pszichológussá.

Az illetékes vezetőnek tudnia kell a különbséget a vezetési probléma, a foglalkozás-egészségügyi probléma és a szakképzett orvosi vagy pszichológiai segítséget igénylő helyzet között.

Sok kérdés van, amit meg kell oldanunk

Nem hiszem, hogy az ötletet úgy kellene elindítani, mintha minden részletről már döntöttek volna. Ez a pont nagyon fontos.

Vannak komoly kérdések, amelyeket meg kell vizsgálni:

Kinek van szüksége EMAC-ra?

Alkalmazható lenne-e minden olyan személyre, aki felügyeli az alkalmazottakat, vagy csak a formális vezetői hatáskörrel rendelkező személyekre? (Mindkettőt gondolom, de a vita nyitott.)

Mi a helyzet a csapatvezetőkkel, projektmenedzserekkel, igazgatókkal, vállalkozókkal és másokat foglalkoztató emberekkel? (Szerintem szükségük van erre a tanúsítványra ,, de a vita nyitott).

Mi legyen a vizsgálati intézkedés?

Tudományosan igazolt kompetenciákra lenne szükségünk, nem pedig szubjektív véleményekre arról, hogy mi minősül "jó vezetőnek".

Milyen gyakran kell megújítani a tanúsítást?

Kinek kell beadnia az EMAC-ot?

Hogyan kell kezelni a meglévő vezetőket?

Hogyan kerülhetnék el a kisvállalkozások az aránytalan adminisztratív költségeket?

Hogyan működne együtt az EMAC az uniós tagállamok különböző munkaügyi jogszabályaival?

Ténylegesen rendelkezik-e az Európai Unió jogi hatáskörrel egy ilyen rendszer bevezetésére, és mi lenne a megfelelő jogalap?

És pontosan ezért keresek itt más embereket.

Mit keresek?

Vizsgáljuk meg, hogy tudományosan megalapozotttá, jogilag lehetségessé és gyakorlatilag működőképessé tehetjük-e az ötletemet.

Nem kell szakértőnek lenned.

Egyszerűen csak őszintén érdeklődnie kell az ötlet iránt, és hajlandónak kell lennie arra, hogy segítsen kivizsgálni.

Tehát itt van a kérdésem hozzád:

Szívesen segítene egy európai vezetői alkalmassági tanúsításra (EMAC) irányuló európai polgári kezdeményezés kivizsgálásában és esetleges kidolgozásában?

Ha igen, kérjük, kommentálja alább, vagy küldjön nekem egy privát üzenetet.

És ha ismer valakit, aki a foglalkozás-egészségügy, a pszichológia, a HR, a munkajog, a vezetés, a munkavállalói képviselet vagy az uniós politika területén dolgozik, és akit érdekelhet, kérjük, jelölje meg őket, vagy küldje el ezt a bejegyzést.

Különösen érdekel a különböző uniós országokból érkező emberek megtalálása, mivel a szervezői csoportnak legalább hét különböző tagállamban élő polgárokra van szüksége.

Nem kell minden részletben egyetértenünk az elején.

Kezdhetjük egy kérdéssel:

Meg kell-e állapítania Európának a kompetenciákra vonatkozó minimumkövetelményeket azon személyek számára, akik szakmai felelősséggel tartoznak más emberek irányításáért?

Ha úgy gondolja, hogy ez a kérdés megérdemli, hogy kivizsgálják, szívesen hallanék magáról.

0
Szavazás

Szóljon hozzá!

Észrevételek beírásához kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon.