Az európai polgárok biztonságáról és az áldozatok társadalmi szerepvállalásának növeléséről szóló jogszabály

Az európai polgárok biztonságáról és az áldozatok társadalmi szerepvállalásának növeléséről szóló jogszabály

Célkitűzések

Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy hajtsa végre az áldozatok jogaira, a büntető anyagi jogra, a szabad mozgásra és a határellenőrzésre vonatkozó meglévő európai uniós irányelvek és rendeletek átfogó reformját. A cél az, hogy az uniós polgárok és a bűncselekmények áldozatai számára közvetlen jogi és pénzügyi mechanizmusokat biztosítsanak a tagállamok kormányainak felelősségre vonására, ha azok nem tartják fenn a közrendet és a közbiztonságot. A kötelező minimális büntetések, az automatizált állami bírságkeret és az áldozatok kártérítésére szolgáló közvetlen digitális portál létrehozásával a jogalkotási hatáskör ténylegesen átkerül az állami bürokráciáról közvetlenül az egyénre.

A 9 pontból álló jogalkotási javaslat

1. A súlyos szexuális zaklatás és a kockázatalapú finanszírozás kötelező minimális büntetése

Uniós jogi keret: Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése szerinti fellépés (eurobűncselekmények – nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása).

Jogi szöveg: Súlyosbított nemi erőszak – azaz minden olyan nem beleegyezésen alapuló szexuális cselekmény, amelyet az áldozat számára ismeretlen elkövető követett el a támadást megelőzően, vagy amelyet több elkövető követett el fizikai erőszakkal, fegyverekkel vagy vegyi anyagokkal való visszaéléssel – az egész EU-ra kiterjedő, legalább 20 év szabadságvesztéssel járó kötelező minimumbüntetést von maga után. Ezt a büntetést teljes egészében le kell tölteni, a feltételes szabadlábra helyezésre vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó, az Európai Unió emberi jogi normái által megengedett maximális korlátozásokra is figyelemmel. Harmadik országbeli állampolgárok esetében ezt a mondatot azonnal az egész életen át tartó kiutasításra vonatkozó bírósági felülvizsgálatnak és az Európai Unióba való belépés végleges tilalmának kell követnie.

Az állammal szembeni pénzügyi szankció: Az EU Áldozattámogatási Alapját kockázathoz igazított tagállami hozzájárulásokból kell finanszírozni. Ha egy tagállam erőszakos utcai bűncselekményekre és szexuális bűncselekményekre vonatkozó, egy főre jutó bűnügyi statisztikái meghaladják az uniós átlagot, az alaphoz való pénzügyi hozzájárulása automatikusan 200%-kal nő, ami arra kényszeríti a szabályokat be nem tartó kormányt, hogy közvetlenül támogassa az áldozatok kárenyhítését.

2. Kötelező minimális büntetés és kiutasítás a piálásért

Uniós jogi keret: A határokon átnyúló súlyos bűncselekményekre vonatkozó új büntetőjogi rendelet.

Jogi szöveg: A vegyi anyagok beadását és a szennyezést – amely a meghatározás szerint bódító anyagok, kábítószerek vagy alkohol szándékos hozzáadása egy személy italához vagy ételéhez a személy tudta és kifejezett hozzájárulása nélkül – valamennyi uniós tagállamban súlyos bűncselekményként kell büntetni. A bűncselekményt legalább öt év szabadságvesztéssel kell büntetni, amelyet teljes egészében le kell tölteni, teljesen függetlenül az elkövető állítólagos szándékától vagy későbbi cselekményeitől. Ha az elkövető jogszerű lakóhellyel nem rendelkező külföldi állampolgár, a szabadságvesztés-büntetést az Európai Unióból való azonnali, egész életen át tartó kiutasítás követi.

Állami szankciók (magas szintű): Ha egy tagállam nem hajtja végre ezt a minimális büntetést (pl. felfüggesztett büntetések kiszabásával vagy e rendeletet megsértve korai szabadon bocsátással), az államnak ügyenként heti 200 000 EUR összegű automatizált uniós bírsággal kell szembenéznie a megfelelés eléréséig.

3. Állami felelősség és vagyon-helyreállítás az illegális tulajdonban (guggolás)

Uniós jogi keret: Az egységes piac hatálya alá tartozó rendelet és a magántulajdonhoz fűződő jogok védelme, amelynek célja a határokon átnyúló beruházások stabilitásának védelme.

Jogi szöveg: A tagállamok gyorsított bírósági eljárásokat biztosítanak annak érdekében, hogy az érvényes tulajdoni lapot felmutató jogos tulajdonossal szemben azonnal semmissé tegyék a belföldi lakásbérleti védelmet vagy a társadalmi kiszolgáltatottságra vonatkozó igényeket. Ha egy tagállam bűnüldöző szervei az értesítéstől számított 48 órán belül nem lakoltatják ki fizikailag az illegálisan tartózkodókat, és nem állítják vissza az ingatlant jogos tulajdonosának, közvetlen állami felelősség keletkezik. A tagállam jogilag köteles folyamatosan és visszamenőlegesen visszatéríteni a tulajdonosnak minden közüzemi számlát, fenntartási költséget és igazoltan kieső bérleti díjat mindaddig, amíg a teljes fizikai birtokbavétel meg nem történik.

Állami szankciók (magas szintű): Ha egy tagállam elhanyagolja ezt a pénzügyi kötelezettséget, vagy nem dolgozza fel az áldozat visszatérítését a meghatározott határidőn belül, az államnak minden megoldatlan ügy után heti 50 000 EUR összegű automatikus uniós bírsággal kell szembenéznie mindaddig, amíg a teljes pénzügyi kártérítést el nem számolják, és a kilakoltatást végre nem hajtják.

4. Az agresszív utcai zaklatás bűncselekménnyé nyilvánítása és felügyelete

Uniós jogi keret: A közterületeken az egyének sérthetetlenségének védelméről szóló uniós irányelvek módosítása.

Jogi szöveg: A polgárok nyilvános helyeken történő agresszív zaklatását, blokkolását vagy szóbeli zaklatását valamennyi tagállamban szabványosított bűncselekményként kell meghatározni. Ez a bűncselekmény úgy határozható meg, mint az ilyen viselkedés folytatása, miután az áldozat több világos, szóbeli elutasítást adott ki (beleértve, de nem kizárólagosan, a "stop" vagy "hagyj egyedül"). Elítélés esetén a bűncselekmény 6 hónap szabadságvesztéssel vagy 500 óra kötelező közmunkával járó szabadságvesztéssel büntetendő. Azokban az esetekben, amikor az elkövető fizikai akadályozást vagy akadályozást alkalmaz, a büntetést automatikusan legalább egy év szabadságvesztés-büntetésre kell emelni.

Állami szankciók (közepes szint): Ha a nemzeti hatóságok elutasítják vagy elmulasztják büntetőeljárás alá vonni az olyan ellenőrzött ügyeket, amelyekben objektív bizonyíték (CCTV vagy tanúvallomás) van jelen, a tagállamra ügyenként 10 000 EUR összegű automatikus bírságot kell kiszabni, amelyet közvetlenül az uniós áldozattámogatási alapba fizetnek be.

5. Kötelező előzetes letartóztatás és ítélet a multirecidivizmus miatt

Uniós jogi keret: A büntetőeljárásokra és a közbiztonságra vonatkozó minimumszabályokról szóló új rendelet.

Jogi szöveg: A kötelező előzetes letartóztatást minden olyan személyre alkalmazni kell, akit erőszakos bűncselekmények, szexuális bűncselekmények vagy többszörös recidivizmus miatt tartóztattak le. A multirecidivizmust az egész Európai Unióban egységesen úgy határozzák meg, mint olyan személyt, akit egy 24 hónapos időszakon belül három vagy több bűncselekményért (beleértve a kis értékű lopást és zsebtolvajt, függetlenül a pénzügyi értéktől) letartóztatnak vagy elítélnek. Az elítélést követően legalább 3 év szabadságvesztés-büntetést kell kiszabni a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül. Ezek a bírósági szabályok nemtől függetlenül minden egyénre egyformán alkalmazandók.

Állami szankciók (magas szintű): Ha egy tagállam a tárgyalás előtt szabadon enged egy többrecidivista személyt, sürgősségi uniós végrehajtási mechanizmus lép életbe. Legfeljebb 90 napos felülvizsgálati időszakot követően az államot napi 250 000 EUR bírsággal kell sújtani mindaddig, amíg az egyén szabad marad.

6. Egyetemes egyenlőség a törvény előtt és az eljárási hézagok megszüntetése

Uniós jogi keret: A büntető igazságszolgáltatásról szóló általános irányelv a törvény előtti teljes egyenlőségről.

Jogi szöveg: Minden büntetőjogi szankciót – beleértve az előzetes letartóztatást, a bebörtönzést és a kiutasítást – azonos módon kell alkalmazni minden egyénre, teljesen függetlenül az elkövető nemétől, családi állapotától, illetve személyes és egészségügyi körülményeitől (például terhesség vagy állítólagos terhesség). Az élettani vagy társadalmi körülmények soha nem szolgálhatnak jogalapként a halasztott büntetésekhez, a házi őrizethez, illetve a súlyos bűncselekményekért vagy a többszörös recidivizmusért kiszabott büntetések enyhítéséhez. A büntetés-végrehajtási és büntetés-végrehajtási hatóságok kötelesek az ilyen személyeket a büntetés-végrehajtás szüneteltetése nélkül a büntetés-végrehajtási rendszeren belül speciális, orvosilag felszerelt, biztonságos egységekben tartani, biztosítva a büntetés-végrehajtás fenntartását az emberi méltóság abszolút korlátainak tiszteletben tartása mellett.

Állami szankciók (közepes szint): Ha egy nemzeti bíróság súlyos bűncselekmények vagy többszörös recidivizmus miatt személyes vagy egészségügyi állapot alapján engedélyezi a házi őrizetet vagy a büntetés elhalasztását, a tagállamnak minden egyes kijavítatlan eset után heti 50 000 EUR összegű automatizált uniós bírsággal kell szembenéznie.

7. Licencmentes és legális paprika spray, mint polgári biztonsági termék

Uniós jogi keret: A polgári biztonsági áruk belső piacának harmonizálásáról szóló irányelv.

Jogi szöveg: A tanúsított, halált nem okozó önvédelmi spray-k (borsspray) gyártását, értékesítését, birtoklását és szállítását az Európai Unió minden polgára (15 éves vagy annál idősebb) számára törvényes jogként kell megállapítani. A tagállamok nem követelhetnek személyes engedélyeket, viselkedési tanúsítványokat vagy fegyverhasználati engedélyeket, feltéve, hogy a terméket engedéllyel rendelkező kiskereskedőtől vásárolják. Az e termékek szállítására vonatkozó valamennyi nemzeti tilalmat azonnal hatályon kívül helyezik.

Állami szankciók (arányos szint): Minden olyan állami tisztviselővel vagy tisztviselővel szemben, aki egy állampolgártól tanúsított permetet koboz el, 500 EUR összegű kötelező személyes közigazgatási bírságot kell kiszabni, amelyet közvetlenül a minisztérium költségvetéséből vonnak le. Azok az államok, amelyek nem hajlandók nemzeti jogszabályaikat összehangolni ezzel az irányelvvel, napi 25 000 EUR összegű uniós közigazgatási bírsággal szembesülnek.

8. Kötelező azonosítás, szállítás és őrizet az illegális tartózkodáshoz

Uniós jogi keret: Az EU visszatérési irányelvének átfogó reformja (2008/115/EK).

Jogi szöveg: A bűnüldöző hatóságok valamennyi tagállamban kötelesek személyazonosság-ellenőrzést végezni minden olyan esetben, amikor fennáll az illegális tartózkodás alapos gyanúja. A tisztviselőknek jogilag tilos figyelmen kívül hagyniuk vagy elkerülniük az egyének ellenőrzését a nyilvános helyeken. Attól a pillanattól kezdve, hogy egy személyt feltartóztatnak, és megállapítják, hogy nem rendelkezik érvényes személyazonossággal vagy törvényes tartózkodási joggal az Európai Unióban, az egyént azonnal el kell szállítani a legközelebbi rendőrségi létesítménybe, és biztonságos őrizetbe kell helyezni (őrizeti cella), vagy fel kell szerelni egy 24 órás elektronikus nyomkövető bokalánccal a helyszínen. A nemzeti hatóságok és bíróságok nem hivatkozhatnak logisztikai akadályokra, túlzsúfoltságra vagy eszközhiányra ezen azonnali felügyeleti és szállítási kötelezettség megkerülése érdekében.

Állami szankciók (magas szintű): Ha a bűnüldöző szervek nem ellenőrzik, nem szállítják vagy nem tartják fogva az okmányokkal nem rendelkező személyeket, és nem engedik vissza őket a közterületekre, a tagállamnak az ország napi GDP-jének 0,01 %-át kitevő automatikus napi európai uniós bírsággal kell szembenéznie minden egyes jogsértésért, amíg a fogva tartást nem biztosítják vagy a kiutasítást végre nem hajtják, a szigorú megfelelés biztosítása érdekében kalibrált szabványos végrehajtási keret szerint.

9. Kötelező börtönbüntetés a bevándorlási tilalom megsértése miatt

Uniós jogi keret: A Schengeni határellenőrzési kódex és a visszatérési irányelv reformja.

Jogi szöveg: Minden olyan személyt, akit korábban hivatalos beutazási tilalom alapján utasítottak ki az Európai Unió területéről, és akit ezt követően az Unión belül jogellenesen elfognak, legalább 3 év szabadságvesztéssel járó, kötelezően kiszabandó, rögzített szabadságvesztéssel kell sújtani. Semmilyen enyhítő körülmény, bürokratikus késedelem vagy későbbi menedékjog iránti kérelem nem szakíthatja meg, csökkentheti vagy törölheti e szabadságvesztés-büntetés végrehajtását; az ilyen menedékjog iránti kérelmeket gyorsított sürgősségi eljárás keretében kell feldolgozni, amíg az egyén biztonságos őrizetben marad. Ha a büntetést biztonságos létesítményben töltik le, azonnali kiutasítást kell végrehajtani.

Állami szankciók (közepes szint): Ha egy tagállam nem tart fogva egy beutazási tilalmat megsértő személyt, vagy ideiglenes szabadságot biztosít számára a bevándorlási felülvizsgálatok során, az államot napi 25 000 euró bírsággal kell sújtani minden olyan személy után, aki nem biztosított.

KÖZVETLEN POLGÁRI INTÉZKEDÉSEK KLAUSUL

Annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a bűncselekmények áldozatai ne függjenek a lassú nemzeti bírósági rendszerektől, a következő automatizált mechanizmus jön létre:

Az igényekkel foglalkozó digitális uniós portál: Az áldozatok nemzeti digitális azonosítók használatával bejelentkeznek egy titkosított uniós portálra. Az eljárás teljesen ingyenes, és teljes mértékben jogi tanácsadás nélkül működik, és nemtől függetlenül minden polgárra egyformán vonatkozik.

Azonnali pénzügyi támogatás (90 nap): Az idegen által elkövetett testi sértés vagy nyilvános szexuális zaklatás/bántalmazás áldozatai 90 napon belül 5000 EUR átalányösszegű kártérítésben részesülnek. Súlyos testi sértés, itallal való visszaélés vagy nemi erőszak áldozatai 90 napon belül 25 000 EUR-t kapnak (10 000 EUR sürgősségi előleg 14 napon belül). A pénzeszközöket az eredeti rendőrségi jelentés és objektív fizikai vagy technikai bizonyítékok (CCTV, tanúvallomások, igazságügyi adatok vagy orvosi toxikológia) alapján szabadítják fel. A kifizetés teljes mértékben független attól, hogy az elkövetővel szemben jogerős bírósági ítéletet hoztak-e.

Csalásmegelőzés: Az EU Támogatási Alapjából származó pénzeszközök jogellenes megszerzésére irányuló követelések nyilvánvaló hamisítását az Európai Unió elleni szándékos pénzügyi bűncselekménynek kell tekinteni, amely legalább két év szabadságvesztéssel és a követelt összeg automatikus pénzbüntetésével büntetendő.  

Uniós jogérvényesítés: Amint az uniós alap kártalanítja a polgárt, az Európai Unió jogilag átvállalja a követelést, és azonnali visszatérítést követel a hibás tagállam kormányától. Ha az állam 30 napon belül nem fizeti vissza az alapot, a pontos összeget automatikusan visszatartják az adott tagállamnak egyébként juttatott uniós strukturális és regionális fejlesztési alapokból.