Nemzeti polgári kezdeményezések kontra európai polgári kezdeményezések: arányosan több aláírásra van szükség rövidebb időn belül

Bár az Európai Unió számos tagállama polgári kezdeményezések révén teszi lehetővé a polgárok részvételét a jogalkotási folyamatban, egyikük sem biztosítja az európai polgári kezdeményezések szervezőinek nyújtott támogatást, amelyet az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezés fórumán keresztül kínál. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a felmérésnek, amelyet tizennégy tagállam nemzeti hatóságai készítettek a polgári kezdeményezési eszközök szabályozásáról és felhasználásáról. 

A nemzeti polgári kezdeményezések általában nagyobb arányban igényelnek aláírásokat, és az európai polgári kezdeményezések sikeres aláírásgyűjtésének küszöbértékéhez és időkeretéhez képest rövidebb időt biztosítanak a szervezőknek az aláírásgyűjtésre. 

A Democracy International által 2023 márciusa és júniusa között folytatott konzultáció célja az volt, hogy összegyűjtse a nemzeti menetrendet meghatározó kezdeményezésekre vagy hasonló típusú petíciós eszközökre vonatkozó előírások és folyamatok bevált gyakorlatait, amelyek nemzeti szintű aláírásgyűjtést foglalnak magukban. A konzultáció célja konkrétan az volt, hogy szabályokat gyűjtsenek a szervezők számára a kezdeményezések létrehozásának módjára, a szervezőknek kínált támogató szolgáltatásokra, a kezdeményezéshez kapcsolódó online infrastruktúrára, az aláírásgyűjtési küszöbértékekre, az online aláírásgyűjtés lehetőségére, a digitális aláírások kezelésének módjára, valamint a tagállami nemzeti kezdeményezések aláíróinak minimális számára vonatkozóan.

A polgárok részvételét biztosító eszközökkel rendelkező 18 ország közül 13-tól érkeztek érvényes válaszok: Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

Eljárások

Mind a 13 ország hasonló módon működik az eljárás és a polgárok eszközeire vonatkozó előírások tekintetében.  Az európai polgári kezdeményezéshez hasonlóan egyes nemzeti hatóságok is megkövetelik egy szervezői csoport létrehozását. Az európai polgári kezdeményezés esetében ez a követelmény 7 különböző tagállamban élő 7 uniós polgárból áll. A tanulmányban szereplő 13 ország esetében a követelmények országonként eltérőek. 

Lengyelországban például 15 főből álló jogalkotási bizottságra van szükség. Lettországban egy 10 polgárból álló csoportnak kell szavaznia. Finnországban a követelmény egy legalább 5, szavazásra jogosult polgárból álló csoport, egy képviselővel és egy póttaggal együtt. Magyarországon a népszavazást 20–30 fős aláírásgyűjtéssel kezdik meg.  

Ami az aláírásgyűjtést illeti, az aláírások száma és az aláírások összegyűjtésére rendelkezésre álló idő kis mértékben eltér az egyes vizsgált országokban. Az európai polgári kezdeményezés keretében a szervezőknek legalább 1 millió támogató aláírást kell gyűjteniük, miközben legalább hét uniós országban elérik a minimális küszöbértéket. Az európai polgári kezdeményezés esetében az aláírási küszöbértékek az (általános) népesség százalékában kifejezve alacsonyabbak, mint a tanulmányban megkérdezett országok többségében a hasonló eszközök esetében. Bulgária például az egyetlen olyan ország, amely nem rendelkezik a kezdeményezés érvényességéhez szükséges aláírások számára vonatkozó küszöbértékkel. Lettországhoz képest, ahol az ország lakosságának tíz százaléka jogosult a szavazásra. Lásd az egyes országokra vonatkozó számadatokat az alábbi ábrán. 

Ami az aláírásgyűjtés időkeretét illeti, az európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtési idő lényegesen hosszabb, mint az e jelentésben szereplő hasonló nemzeti eszközök. Az európai polgári kezdeményezések szervezőinek 12 hónapjuk (1 év) áll rendelkezésükre, hogy legalább 1 millió aláírást gyűjtsenek. Hollandiában és Portugáliában nincs rögzített határidő, Spanyolországban pedig kilenc hónap. Lásd az egyes országokra vonatkozó számadatokat az alábbi ábrán.

Online és offline aláírásgyűjtési és aláírásgyűjtési rendszerek

Az európai polgári kezdeményezés a kezdetektől fogva online aláírásgyűjtést (egyéni gyűjtési rendszereken keresztül, jelenleg pedig kizárólag a központi online gyűjtési rendszeren keresztül) és offline (papíralapú) aláírásgyűjtést egyaránt kínált. Összehasonlításképpen Litvánia, Hollandia, Dánia, Lettország, Ausztria, Spanyolország, Szlovénia, Finnország és Portugália lehetővé teszi mind az online gyűjtést, mind az offline (papíralapú) aláírásgyűjtést, míg Bulgária, Lengyelország és Magyarország nem engedélyezi vagy biztosítja az aláírások online gyűjtéséhez szükséges infrastruktúrát. Szlovákia ezzel szemben csak online gyűjtési rendszert kínál, amely nem teszi lehetővé a papíron történő aláírásgyűjtést.

Az online aláírásgyűjtésre lehetőséget adó országok közül csak Spanyolország nem biztosít hivatalos központosított rendszert. Hollandiában, Lettországban, Portugáliában és Finnországban a központosított rendszer mellett egy alternatív egyedi rendszer is megengedett, amelyet minden országnak jóvá kell hagynia. Ahhoz, hogy Finnországban saját gyűjtési rendszerüket használhassák, a szervezőknek a finn hírközlési szabályozó hatóság igazolásával kell rendelkezniük.  

Ami a kezdeményezések aláírásának követelményeit illeti, azok lényegében megegyeznek az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó követelményekkel. Az aláíróknak szavazati joggal kell rendelkezniük, legalább 18 éveseknek kell lenniük (kivéve Lettországot és Ausztriát, ahol a petíciók esetében a minimális életkor 16 év), meg kell adniuk vezetéknevüket, vezetéknevüket, lakcímüket, valamint országtól függően a személyi azonosító számot is. A kizárólag papíralapú aláírással dolgozó országok esetében mindig szükség van saját kezű aláírásra. Dánia, Finnország és Ausztria esetében megengedett a nemzeti e-személyazonosító használata.

Tudatosság

A polgárok a polgári kezdeményezések létezésével kapcsolatos tudatossága országonként jelentősen eltér. Bulgária, Litvánia, Hollandia és Portugália illetékes hatóságai szerint az eszközök nem népszerűek és ritkán használatosak. Hasonlóképpen Szlovákia az eszközt „ki nem használtként” jelentette be. Csak 5 ország: Lettország, Ausztria, Szlovénia, Finnország és Dánia némi sikerről és viszonylag magas felhasználási szintről számolt be. Szlovéniában különösen elterjedt az eszköz használata a Covid19-világjárvány óta. 2022-ben 13 nyilvántartásba vett kezdeményezés volt, 2023 közepéig pedig már 12 új kezdeményezést vettek nyilvántartásba. Lettországban 2013 óta, az eszköz elindítása óta 46 kezdeményezést nyújtottak be. Dániában az eszköz fennállásának öt éve alatt 1500 javaslatot tettek közzé a külön erre a célra létrehozott honlapon. Hasonlóképpen, az európai polgári kezdeményezés ismertsége is nőtt az elmúlt 11 évben. 2012 óta 103 európai polgári kezdeményezést vettek nyilvántartásba. A részvételi demokrácia ezen eszközeinek ismertsége közvetlenül összefügg a sikerükkel. Mivel egyre több polgár kap tájékoztatást ezekről az eszközökről, több polgár fog kezdeményezéseket indítani és aláírni. 

A vonatkozó nemzeti eszközökkel kapcsolatos ismeretek hiánya gyakran a kommunikációs tevékenységek hiányához kapcsolódott. Ebben a tanulmányban Litvánia volt az egyetlen olyan ország, amelyben a nemzeti médiában közzétették a polgári kezdeményezés eszközét. A legtöbb esetben azonban csak a kormányzati weboldalak számolnak be a kezdeményezésekről, vagy tudatosítják azokat: a holland Képviselőház, a Parlament dániai honlapja és a magyarországi Nemzeti Választási Iroda. Finnországban a kormányzati honlapok széles köre népszerűsíti az eszközt, ezek egyike a Demokratia.fi egy olyan weboldal, amelyet a demokráciával kapcsolatos helyi, nemzeti és európai szintű szolgáltatások kommunikálására használnak. Spanyolország esetében a megkérdezett nemzeti hatóságok jelezték, hogy nem adtak tájékoztatást vagy nem hívják fel a figyelmet az eszközre. Így az eszközök „nem megfelelő használata” ezekben az országokban az eszközzel kapcsolatos kommunikáció hiányának tudható be.

Aszervezők támogatása

Ami a szervezőknek nyújtott támogatást illeti, nincs olyan tagállam, amely a nemzeti polgári kezdeményezések szervezőinek az Európai Bizottság által az európai polgári kezdeményezés fórumán keresztül nyújtott támogatáshoz hasonló támogatást nyújtana. Hollandiában, Lengyelországban, Finnországban és Lettországban a nemzeti polgári kezdeményezéssel kapcsolatos információk a saját kormányzati platformjukon találhatók vagy kérhetők. Az európai polgári kezdeményezés fórumához hasonlóan azonban nincs olyan közvetlen segítségnyújtó központ, amely a felmérésben részt vevő országok egyikében sem működik. Bulgária az egyetlen olyan ország, amely arról számolt be, hogy a szervezőknek nem kormányzati szervezetek vagy külső szereplők nyújtanak segítséget. 

Ami a finanszírozást illeti, a legtöbb ország nem biztosít finanszírozási rendszereket a szervezők számára. A kezdeményezések finanszírozása többnyire külső forrásokból, például adományokból származik. Egyes esetekben jelenteni kell az adományokat. Finnországban például a donoronként 1 500 EUR-t meghaladó adományokat kell bejelenteni. Ez hasonló az európai polgári kezdeményezéshez, ahol 500 EUR-t meghaladó támogatási vagy finanszírozási forrásokat kell jelenteni. 

Ebben a tanulmányban csak két olyan ország van, amely a szervezők rendelkezésére álló finanszírozási rendszerek tekintetében különbözik a többitől: Spanyolország és Ausztria. Ausztria sajátos eset, amely arra kötelezi a szervezőket, hogy fizessenek hozzájárulást a kezdeményezésük nyilvántartásba vételéhez (622 EUR a nyilvántartásba vételért és 2 799,50 EUR a kérelem jóváhagyását követően). Ha a kezdeményezés sikeres (megoldja az aláírásgyűjtési küszöböt stb.), akkor a költség ötszörösére emelkedik, ami körülbelül 17 000 EUR, hasonlóképpen Spanyolország is nyújt finanszírozást sikeres kezdeményezés esetén, azaz amikor a kezdeményezés eljut a Parlamenthez, ami elérheti a 341000 eurót is. Összességében meglehetősen magas az a küszöbérték, amely alapján finanszírozáshoz juthatnak a támogatást nyújtó tagállamoktól.

Részletesebb információk: Egyesülve a sokféleségben: a nemzeti hatóságok körében végzett felmérés hatalmas különbségeket mutat a polgári kezdeményezések népszerűsége, jogi státusza és hatása tekintetében az uniós tagállamokban