A polgárok katalizálják az európai demokratikus színtér változásait

„Az európai polgári kezdeményezés vitathatatlanul jelentős erőfeszítést jelent a polgári szerepvállalás előmozdítása, valamint egy részvételibb és transznacionálisabb Európai Unió kiépítése felé” című mesterképzésében Paola Ladisa olasz hallgató és szakember „Az európai polgári kezdeményezés: a transznacionális demokrácia feléEurópában? „Mindazonáltal folytatja: „...bizonyossá válik, hogy a kihívások továbbra is fennállnak. A polgárok korlátozott lelkesedése és a Bizottság óvatos megközelítése az európai polgári kezdeményezés iránti kérelmek teljes körű átvétele kapcsán bizonytalanságot ébreszt azzal kapcsolatban, hogy az európai transznacionális demokrácia átalakító erejű katalizátoraként szolgálhat-e.”

Az európai polgári kezdeményezés fórumának e cikkében Paola Ladisa összefoglalja kutatásának főbb érveit. (megjegyzés az olvasóhoz: a cikk csak a szerző véleményét mutatja be, és semmiképpen nem tekinthető úgy, hogy tükrözze a Bizottság álláspontját). 

Az EU bonyolult gépein belüli változásokat és előrehaladást egy összetett és gyakran szorgalmazott technokratikus döntéshozatali folyamat vezérli. Ez a folyamat azonban fokozatos demokratizálódáson ment keresztül és folytatódik, ami kedvez a civil társadalom és az európai polgárok fokozott bevonásának. E fejlődés úttörő példája az európai polgári kezdeményezés, amely a demokrácia transznacionális eszköze, amely európai szinten az első ilyen jellegű eszköz. A kezdeményezés legalább hét különböző tagállamból származó egymillió polgár számára teszi lehetővé, hogy jogalkotási kezdeményezést terjesszenek az Európai Bizottság elé.

Tanúi vagyunk-e a polgárok által vezérelt kormányzás új korszakának Európa szívében? Az eszközben rejlő lehetőségek és a benne rejlő lehetőségek feltárása nemcsak az Európai Unió lényegéről és a legmegfelelőbb demokratikus modellről folyó vitákkal való kapcsolata miatt, hanem azért is, mert átgondolt gondolkodásra ösztönöz a polgárok lehetőségeiről és jogairól.

Európa demokratikus kirakósa: a demokrácia beépítése Európa szívébe

Az Európai Unió folyamatos politikai fejlődése szükségessé teszi az uniós polgárságból eredő fokozott legitimitást. E változó igényekre reagálva a Lisszaboni Szerződés tartalmaz egy külön szakaszt, amely innovatív demokratikus mechanizmusokat vezet be, amelyek a képviseleti kormányzást és a közvetlen szerepvállalást egyaránt magukban foglalják. Az európai polgárok a formális politikai képviseleten túlmutató részvételi eszközök széles skálájához férhetnek hozzá. Ezen eszközök közé tartoznak a napirendet meghatározó eszközök, nevezetesen az Európai Parlamenthez benyújtott petíciók és az európai polgári kezdeményezés. Emellett a szakpolitikai döntéshozatalban vannak olyan inputmechanizmusok, mint a nyilvános konzultációk, a dokumentumokhoz való hozzáférés és az utólagos felülvizsgálatok, valamint az ombudsmanhoz intézett, hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok. Az Európai Bizottság következetesen bevonja a polgárokat és az érdekelt feleket a nyilvános konzultációkba a szakpolitikai kidolgozási és jogalkotási folyamatok során, ezáltal hasznosítva az érdekcsoportok értékes meglátásait. Bár ez a megközelítés lehetőséget kínál a civil társadalomnak arra, hogy befolyást gyakoroljon a napirend kialakítására, és jelentős kérdéseket vet fel, nem tekinthető az „emberiuralom” közvetlenmegnyilvánulásának. A Bizottság továbbra is jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy együttműködik-e az érdekcsoportokkal és a civil társadalommal, valamint annak meghatározásában, hogy hogyan lehet hasznosítani a megszerzett információkat. Emellett az európai jogalkotási folyamat és a bürokrácia intricacitása és összekapcsoltsága hozzájárul a szakadék elmélyüléséhez, ami még inkább elhatárolja a polgárokat ettől a nehézkes rendszertől.

A részvételi demokrácia kiterjesztésének szükségessége összhangban van a demokratikus koncepció globális újradefiniálásával. A különböző elméletek arra törekszenek, hogy felszámolják az Európai Unió demokratikus lényegét, lehatárolva az állítólagos demokratikus deficit körvonalait, és lehetséges korrekciós intézkedéseket javasoltak. Ezek közül kulcsfontosságú szempont az európai polgári kezdeményezéshez szorosan kapcsolódó transznacionális demokráciaelmélet. Bohman, a transznacionálisság utódja ( 2010) úttörője, ez az elmélet azt mutatja, hogy az EU legitimitása és demokratikus hiányosságai elsősorban szociológiai szempontból, különösen a polgári szerepvállalás hiányából erednek. Bohman ezért azt javasolja, hogy a kérdést „tanácsadásideficitnek” nevezzékát, nem pedig demokratikusnak. 

A transznacionális demokráciaelmélet középpontjában a határokon átnyúló erőteljes interakciók hálózata áll, amelynek célja a hatalom határokon és szinteken átnyúló átalakítása és gyakorlása. Bohman saját szavai szerint „a határokon átnyúló demokrácia azt jelenti, hogy a határok nem jelzik a különbséget a demokratikus belső és a nem demokratikus politika között, a normatív hatalommal rendelkezők és a kommunikációs szabadsággal rendelkezők között, illetve azok között, akik nem rendelkeznek igazságszolgáltatási igényérvényesítéssel. Nem határokon átnyúló, hanem határokon átnyúló demokrácia; nem egyetlen közösség demokráciája, hanem számos különböző közösség; nem az egyik demosz, bár többszintű, hanem számos demoi közül.”

A transznacionális demokrácia felszabadítása: az európai polgári kezdeményezésben rejlő lehetőségek dekódolása

Az EU-n belüli demokrácia esetleges újradefiniálásának megfontolása egy kulcsfontosságú eszközre irányítja figyelmünket: az európai polgári kezdeményezés. A Lisszaboni Szerződés által 2011-ben bevezetett európai polgári kezdeményezés egyszerre szolgál menetrend-meghatározási eszközként és részvételen alapuló demokratikus mechanizmusként. A hagyományos megközelítésekkel ellentétben megvan a lehetősége arra, hogy túllépje a nemzeti határokat, és a demokráciát transznacionális részvételi formává alakítsa át. Az európai polgári kezdeményezés azáltal segíti az európai polgárokat, hogy egyedülálló platformot biztosít a jogszabályjavaslatokhoz, és előmozdítja az uniós döntéshozatali folyamatban való közvetlen részvételt.

Ez az innovatív eszköz lehetővé teszi, hogy legalább 7 különböző tagállamból származó 1 millió polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot a Szerződések végrehajtásához szükséges ügyben. A másodlagos uniós jogban a jogi hivatkozás az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet előzetes és utólagos követelményeket állapít meg a kezdeményezés sikeres benyújtására vonatkozóan. Az alábbi kép röviden ismerteti a lépéseket. 

A követelmények és a folyamat átfogóbb megértéséhez lásd az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

Azáltal, hogy lehetővé teszi az erőfeszítések és az aláírások határokon átnyúló összevonását, az európai polgári kezdeményezés felerősíti az egyéni hangokat, és foglalkozik a nemzeti határokon átnyúló közös kérdésekkel. Jogalkotási szerepén túl az európai polgári kezdeményezés hozzájárul a kérdések Európai Unión belüli átpolitizálásához, előmozdítva az erőforrások cseréjét és felvetve a polgárok aggályait. Az európai polgári kezdeményezés katalizátorként szolgál a nyilvánosság szerepvállalásához és a vitához, előmozdítva a kommunikációs diskurzusot az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. Arra ösztönzi a szervezőket, hogy a biztosok előtt és az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatásokon ismertessék az indokokat, növelve ezzel az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. E kollektív megközelítés révén kézzelfogható valósággá válhat az egységes európai identitás.

Egyes számok megrázkódtatása: az előrehaladás értékelése és a fejlesztési potenciál felszabadítása

Az adatok vizsgálata során nehéz azt állítani, hogy az európai polgári kezdeményezés elérte az általa megérdemelt elismerést. Az eszköz eddig korlátozott visszhangot keltett. Mindazonáltal, amint arra a Greenwood megfelelően rámutatott, az európai polgári kezdeményezés sikere értékelésének túl kell mutatnia az empirikus mérőszámokon. Ehelyett úgy kell értékelni, hogy elismerjük demokratikus és transznacionális potenciálját. A Greenwood meglátásaira építve Paola Ladisa azt javasolja, hogy végezzék el az európai polgári kezdeményezés elemzését az alábbi három dimenzióban: 

1. A politikai intézmények által mérlegelt témák körének bővítésére gyakorolt hatásának vizsgálata; 2. A nyilvános viták előmozdításában betöltött szerepének értékelése; 3. A szervezők és támogatók transznacionális hálózata tartós jelenlétének értékelése.

A 2023 júliusában sikeresen benyújtott 10 európai polgári kezdeményezésre adott válaszok elemzése azt mutatja, hogy a Bizottság amellett, hogy a benyújtás kezdeti szakaszaiban jelentős támogatást élvez, óvatosan fogadja el a szervezők javaslatait. Ez az óvatos megközelítés abból eredhet, hogy a Bizottság vonakodik megosztani kizárólagos jogalkotási kezdeményezési hatásköreit a polgárokkal. Mindazonáltal ez a vonakodás a Bizottság válaszát követően is ösztönözheti a hálózat folyamatos működését. A második figyelemre méltó szempont a polgárok kéréseinek lényegéhez és terjedelméhez kapcsolódik. Ezek a kérelmek szinte minden esetben új perspektívákat vezettek be a Bizottság napirendjére, kiemelt hangsúlyt fektetve a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre (1. dimenzió).

A nyilvános diskurzus (2. dimenzió) létrehozásával az európai polgári kezdeményezés ígéretesnek bizonyul azáltal, hogy a tagállamok széles köréből von be résztvevőket. Érdemes megjegyezni a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) kulcsfontosságú támogatását, amely megkülönböztető tényező a küszöbértéket sikeresen elérő európai polgári kezdeményezések és azok között, amelyek nem.  Ez az európai polgári kezdeményezést a külső lobbizás potenciálisan hatékony formájának tekinti.

A szervezők és szurkolók tartós hálózatainak vizsgálata (3. dimenzió) rámutat a folyamatban lévő érdekérvényesítési erőfeszítésekre és az európai közszféra lehetséges alapjaira. A szervezők célzott közösségimédia-kampányokat fogadtak el, amelyek a közösségi médiában gyakran részt vevő, a 21–30 éves korosztályt célozzák meg, és egy olyan sikeres stratégiára utalnak, amelynek célja,hogy „Európát közelebb hozza polgáraihoz”.

Bár az európai polgári kezdeményezés hatalmas ígéretekkel rendelkezik, alapvető fontosságú annak elismerése, hogy önmagában nem feltétlenül az EU előtt álló valamennyi demokratikus kihívás csodaszere. A változó környezet folyamatos értékelési és alkalmazkodási folyamatot tesz szükségessé korunk dinamikus jellegének kezelése érdekében. 

Mindazonáltal ez az átalakulás olyan helyi szinten kezdődhet és kell, hogy megkezdődjön, amelyet maguknak a polgároknak a támogatása és érdekei vezérelnek. Mikor élt utoljára szavazati jogával a nemzeti választásokon? Mi a helyzet az európai választásokon? Mikor látogatott utoljára az európai polgári kezdeményezés honlapjára?