Európa digitális jövőjének alakítása: Hogyan befolyásolhatják a polgárok a politikát?

szia

A digitális univerzum szabályozása napjaink egyik legösszetettebb kihívása. A digitális technológiák deterritoriális jellege, gyors fejlődésük és az érintett szereplők rendkívüli heterogenitása megnehezíti a stabil és közös szabályozási keret kialakítását. Éppen e komplexitás miatt van azonban nagy szükség arra, hogy a polgárokat (és a tagállamok lakosait) szélesebb körben bevonják az európai digitális teret alakító döntéshozatali folyamatokba. Ezért központi szerepet játszanak az olyan eszközök, mint az európai polgári kezdeményezés, az európai polgári vitacsoportok és a részvételi és deliberatív demokrácia egyéb formái. 

Természetesen ahhoz, hogy részt vegyen (és komolyan tegye) először is meg kell értenie: Ez olyan kihívást jelent, amellyel sürgősen foglalkozni kell a tájékozott és hatékony részvétel lehetővé tétele, nevezetesen a digitális írástudatlanság elleni küzdelem érdekében. Az Eurostat által 2024 februárjában közzétett adatok szerint a 16–74 éves európaiak mintegy 45 %-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, míg közel 7 %-uk soha nem használtaaz internetet ( https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240222-1). Komoly és átfogó európai digitális képzési és befogadási terv nélkül fennáll annak a kockázata, hogy a digitális gazdaság egyenlőtlenül fog fejlődni, erősítve a társadalmi aszimmetriákat és kizárva a lakosság nagy részét az állampolgári jogaik teljes körű gyakorlásának lehetőségéből.

Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligenciát használó rendszerek szabályozása kulcsfontosságú kérdés. Az olyan szakmák, mint a hangszínész, a grafikus, az illusztrátor vagy a zeneszerző, most annak a valós veszélynek vannak kitéve, hogy olyan algoritmusokkal helyettesítik őket, amelyek megfelelő gazdasági vagy erkölcsi elismerés nélkül képesek hangot, képeket vagy zenét reprodukálni. 

A digitális környezetet szabályozó politikákkal összefüggésben egy további figyelmet érdemlő szempont a közösségi hálózatokhoz való hozzáférés alsó korhatára. Ez a javaslat számomra személyes jelentőséggel bír. Gyermekkoromban sok órát töltöttem a számítógép előtt, gyakran unalomból, és nem voltak eszközeim arra, hogy értelmezzem, amit láttam és kölcsönhatásba léptem. Visszatekintve elismerem, hogy a digitális világhoz és különösen a közösségi médiához való korai hozzáféréshez olyan érzelmi és kognitív érettségre van szükség, amely hiányzott (és ez sok fiatal esetében így van). A digitális oktatásnak fokozatosan kell kísérnie az e terekbe való belépést.

 A közösségi médiához való hozzáférés alsó korhatárát 15 vagy 16 évben kell megállapítani, amint azt néhány tagállamban már javasolták vagy megvitatták. In Spain, for example, the possibility of raising the minimum age for access to social networks to 16 years (https://cadenaser.com/nacional/2025/03/25/elevar-a-16-anos-la-edad-para-abrir-cuentas-en-las-redes-sociales-y-castigar-los-deepfakes-claves-de-la-ley-de-menores-en-el-entorno-digital-cadena-ser)is being discussed, while in France the possibility of providing explicit parental consent for children under 15 years of age is being considered (https://www.ilfattoquotidiano.it/2023/03/04/francia-no-ai-social-network-prima-dei-15-anni-la-proposta-di-legge-tutela-dei-giovanissimi/7085600). E javaslatok célja nem az, hogy büntető jelleggel korlátozzák a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hanem az, hogy a fiatalokat tudatosabb és biztonságosabb úton kísérjék. A közösségi média korai és nem irányított használatának kockázatai – a nem megfelelő tartalmaknak való kitettségtől az internetes megfélemlítésig, a digitális függőségtől az online gyűlöletbeszédig – gondos és kiegyensúlyozott válaszokat igényelnek. 

Az elhangzottak fényében talán fel kellene hagynunk azzal, hogy a digitálist hamisnak mondjuk a társadalmi valóság tekintetében, mivel az most a társadalmi szövetben gyökerezik, és mélyen befolyásolja annak fejlődését. Ezért, ha olyan digitális jövőre törekszünk, amely tükrözi értékeinket, elengedhetetlen a részvétel, a meghallgatás, a hozzájárulás és a véleménynyilvánítás. 

A demokráciához hasonlóan a digitális jövőt is be kell vonni és meg kell élni.