Európai polgári kezdeményezés Szlovéniában: a megfelelő téma, az alulról szerveződő mozgalmak és az elkötelezett partnerek a siker érdekében

2019. szeptember 24-én a Ljubljanába vezette európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó csoport munkaértekezletet tartott az európai polgári kezdeményezésről és a részvételi demokráciáról Európában és Szlovéniában. A rendezvényen a nem kormányzati szervezetek képviselői és azok a polgárok is részt vettek, akik nagyobb szerepet kívánnak játszani az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és ötleteket és tippeket keresnek a sikeres kezdeményezések koordinálásához.

A polgárok által vezérelt demokrácia Európában és Szlovéniában

A rendezvényt a Tomaž Deželan, a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karának politikatudományi professzora vezette vitával indította útjára, amelyen a részvételi demokrácia európai és nemzeti szakértői vettek részt: Simon Delakorda, a ljubljanai Elektronikus Részvétel Intézetének ügyvezető igazgatója, Branko Gerlič, a feltétel nélküli alapjövedelem szervezője (kezdeményezés) és Charlotte Rive, az Európai Bizottság európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó szakreferense.

Charlotte Rive az európai polgári kezdeményezés és annak új rendelete bemutatásával kezdődött. 2020 januárjától az eljárás egyszerűsödik, és az eszköz hozzáférhetőbbé válik a polgárok és a szervezők számára.

Ezt követően a vita középpontjában az európai polgári kezdeményezés és a szlovén polgári kezdeményezés közötti hasonlóságok és különbségek álltak; kihívások, megoldások és bevált gyakorlatok a részvételi demokráciával kapcsolatban Európában és Szlovéniában; valamint konkrét példák a korábbi polgári kezdeményezésekre.

Branko Gerlič megosztotta értékes tapasztalatait a feltétel nélküli alapjövedelemre vonatkozó, 2013-ban indított kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek célja az volt, hogy ösztönözze az uniós országok közötti együttműködést annak érdekében, hogy feltárják a feltétel nélküli alapjövedelem mint a szociális biztonsági rendszereik javítását szolgáló eszköz lehetőségeit.

Ezt informális ötletbörze követte, amelynek során a résztvevők aktívan megvitatták a kihívásokat, és ötleteket fogalmaztak meg a sikeres polgári kezdeményezés koordinálására vonatkozóan.

A megfelelő téma kiválasztása kulcsfontosságú az egymillió aláírás eléréséhez

Az uniós szintű polgári kezdeményezés megszervezésének fő kihívása az, hogy 1 millió aláírást gyűjtsünk össze. Ezért a kisebb, kevesebb népességgel rendelkező országoknak, például Szlovéniának a nagyobb országok támogatására kell támaszkodniuk ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezt a kihívást jelentő követelményt. Branko Gerlič szerint a feltétel nélküli alapjövedelem-kezdeményezés éppen ezért nem tudta összegyűjteni a szükséges támogató nyilatkozatokat. A kezdeményezés nem volt sikeres a nagyobb országokban, például Németországban és Franciaországban. Lakosságuk arányában Bulgária és Szlovénia volt a legsikeresebb.

Ez azt is mutatja, hogy meg kell választani a megfelelő témát is, amelynek minden ország számára relevánsnak kell lennie a kezdeményezés céljainak, valamint a lehető legkézzelfoghatóbbnak és alapvetően relevánsnak kell lennie. Jó példa erre a Right2Water kezdeményezés. A víz elengedhetetlen az élethez, és mindenki nem árucikknek, hanem elidegeníthetetlen jognak tekinti azt, ami a támogatás szempontjából ilyen sikert jelent.  

Alulról szerveződő mozgalom létrehozása és a fiatalok bevonása

A résztvevők rámutattak arra, hogy az érintett országok közötti nagyszabású, alulról szerveződő mozgalm szintén kulcsfontosságú tényező a szükséges források előteremtésében és a partnerség kiszélesítésében. Hangsúlyozták, hogy a civil társadalmat különféle tevékenységeken, például eseményeken, flash mobokon, közösségi finanszírozási kezdeményezéseken, közösségimédia-tevékenységeken stb. keresztül kell bevonni. E tekintetben azt is kiemelték, hogy Szlovénia nem kormányzati szervezeteinek ágazata nagyon aktív helyi szinten, és ezért hatékonyabb, ha alulról szerveződő mozgalomként indulnak, és támogatást kapnak a helyi közösségen belül, mielőtt nemzeti és uniós szintre lépnének.

A felszólalók arra is felhívják a figyelmet, hogy az ifjúság hozzájárul a politikai döntéshozatalhoz. A fiatal aktivista, Greta Thunberg emblematikus esete egyértelműen azt mutatja, hogy bár számos 18 év alatti fiatal szívesen hallatja hangját, csak „informális módszereket” alkalmazhatnak a részvételhez, például tüntetéseket a formális szerep és a politikai életben való részvétel jogi akadályai miatt. Következésképpen továbbra is háttérbe szorulnak az olyan formális eszközökből, mint a szavazás vagy az európai polgári kezdeményezés. Az európai polgári kezdeményezésről szóló új rendelettel az Európai Bizottság megnyitotta azt a lehetőséget, hogy az egyes uniós országok 16 évre csökkentsék a kezdeményezések támogatására jogosult polgárok korhatárát.

A valóban elkötelezett és tapasztalt partnerek változást hoznak

A résztvevők által megvitatott két kulcsfontosságú szempont a forrásbevonás és a nemzetközi partnerségek kiépítése. Kiemelték, hogy a partnerek nemzetközi hálózata nemcsak a kezdeményezés előmozdítása, hanem az adománygyűjtés támogatása szempontjából is kulcsfontosságú.

E tekintetben az egyik kihívást az jelenti, hogy a szervezők többsége a rendes munkahelye vagy más projektek mellett önkéntesen részt vesz az ilyen kampányokban, amit figyelembe kell venni a központi csapat kialakítása és a szükséges költségvetés tervezése során.  

A szervezőknek olyan partnereket kell keresniük, akik valóban elkötelezettek a téma iránt, és készek minden tőlük telhetőt megtenni a téma népszerűsítése érdekében. A partnereknek a promóciós kampányokban is tapasztaltaknak kell lenniük, mivel ezt néha alábecsülik, miközben kezdeményezhetik vagy megszakíthatják a kezdeményezést.