Az európai polgári kezdeményezés napja 2020 – mi lesz a jövő az európai polgári kezdeményezés számára?

Az európai polgári kezdeményezés napja 2020 – mi lesz a jövő az európai polgári kezdeményezés számára?

2020. február 25-én sor került az európai polgári kezdeményezés 9. napjára: Az európai polgári kezdeményezés szervezői, a polgárok, a civil társadalmi szervezetek, a kutatók és a politikai döntéshozók az új rendelet hatálybalépése után kevesebb mint két hónappal közösen megvitatták az európai polgári kezdeményezés múltját és jövőjét. A résztvevők nemcsak alapvető vitát folytattak az eszköz előnyeiről és korlátairól, hanem több ajánlást is megvitattak és szavaztak az eszköz javítására. Tudjon meg többet!

Az európai polgári kezdeményezés napja az európai polgári kezdeményezés szervezői, a polgárok, a civil társadalmi szervezetek, a kutatók és a politikai döntéshozók számára évente megrendezésre kerülő találkozó, amelynek célja a közös érdekű kérdések cseréje, összekapcsolása és újbóli összekapcsolása: az európai polgári kezdeményezés jövője, amely a világ első és egyetlen transznacionális részvételi eszköze. Az európai polgári kezdeményezés napját az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szervezte a Democracy International, az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS), a Régiók Európai Bizottsága, a The ECI Campaign és a Bertelsmann Stiftung közreműködésével. A rendezvényre kevesebb mint két hónappal azt követően került sor, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló új rendelet 2020. január 1-jén hatályba lépett.

Képjóváírás: „@EU2020 – forrás: EGSZB”

A rendezvény első része lehetővé tette a résztvevők számára, hogy a mai napig levonják az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos tapasztalataik tanulságait. A cél továbbá az volt, hogy az emberek megosszák és megvitassák az eszköz jövőjével kapcsolatos reményeiket és elvárásaikat az új rendelet értelmében és azon túl is. A résztvevők túlnyomó többsége már a kezdetektől fogva kijelentette, hogy az újonnan bevezetett rendelet előrelépést jelent az eredetihez képest. Mindazonáltal az ezt követő beszédek és eszmecserék a következőket mutatták: az európai polgári kezdeményezés jobban tud és kell is tenni.

A vita központi eleme a „siker” kérdése volt: mi teszi sikeressé az európai polgári kezdeményezést? Pablo Sanchez, a „Right2Water” elnevezésű első sikeres európai polgári kezdeményezés szervezője ezt a következőket tükrözte: „A sikert a Bizottságnak nem szabad meghatároznia – azt a szervezőknek kell meghatározniuk.” Olga Kikou, az „End The Cage Age” európai polgári kezdeményezés képviselője beszédében kifejtette, hogy mit számít „sikernek”: „Ha sikerül az állatokat kivenni a ketrecekből, akkor az európai polgári kezdeményezés minden hatalmas erőfeszítést megérett volna.” Az „End The Cage Age” európai polgári kezdeményezés szintén sikeresen teljesítette az aláírási küszöböt, de még mindig a vizsgálóbizottsági eljárásra vár.

A sikeres kezdeményezések nyomon követésével kapcsolatos elégedetlenség kifejezését követően általánosabb vitára került sor arról, hogy miként lehetne javítani ezen eszköz hatását. A résztvevők némelyike azzal érvelt, hogy az alapvető probléma az, hogy az európai polgári kezdeményezéssel az Európai Bizottság foglalkozik: „Mindaddig, amíg [az európai polgári kezdeményezés] a Bizottság kezében marad, sajnálatos módon nem fog valódi sikert elérni.” Ennek megváltoztatása érdekében javaslatokat tettek az Európai Parlament fokozottabb bevonására: plenáris viták és szavazások tartása valamennyi sikeres kezdeményezésről. A résztvevők és a felszólalók továbbá amellett érveltek, hogy a Parlament lehetséges jövőbeli kezdeményezési jogát az európai polgári kezdeményezés révén meg kellene osztani a polgárokkal. Az Európai Parlament szerepén túl a tagállamok és parlamentjeik szerepére is felhívták a figyelmet. Assya Kavrakova, az ECAS igazgatója arra ösztönözte a nemzeti parlamenteket, hogy még az aláírási küszöb elérése előtt tartsanak vitát a folyamatban lévő kezdeményezésekről. Végezetül Daniela Vancic, a Demokráciáért Nemzetközi Európai Programigazgatója felvetette, hogy az európai polgári kezdeményezést a részvételi demokrácia helyett a közvetlen, nem pedig a közvetlen demokrácia eszközévé kell fejleszteni. Azzal érvelt, hogy a jövőben a sikeres szervezők számára lehetővé kell tenni, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtés második körét, ha elégedetlenek az uniós intézmények kezdeményezésére adott válaszukkal. Ha az aláírásgyűjtés e második fordulójában is sikeresek lennének, kötelező erejű, az egész EU-ra kiterjedő népszavazást kellene szervezni. Daniela reformjavaslatát az európai polgári kezdeményezés napja résztvevőinek több mint 60%-a támogatta, de a végrehajtáshoz szerződésmódosításra lenne szükség.

Képjóváírás: „@EU2020 – forrás: EGSZB”

Egy másik megvitatott kihívás az eszköz láthatóságának hiánya. Az európai polgári kezdeményezésről szóló bizottsági kommunikációs kampányt üdvözölték és szükségesnek ítélték, de nem elégséges: Carsten Berg, a „The ECI Campaign” igazgatója azzal érvelt, hogy az európai polgári kezdeményezés csak akkor válik sokkal ismertebbé, ha valódi sikertörténet születik – amint az emberek megfigyelik, hogy ez az eszköz milyen hatást gyakorolhat az uniós politikára és politikai döntéshozatalra.

A délelőtti ülés során számos további kérdés merült fel: az európai polgári kezdeményezésben rejlő lehetőség arra, hogy bevonják a fiatalokat a politikai folyamatba, különösen abban az esetben, ha az európai polgári kezdeményezés aláírásának alsó korhatárát az összes uniós országban 16-ra csökkentenék; a politikai kultúrák és a nemzeti történelmek közötti különbségek az EU-ban, ami magyarázatot ad arra, hogy miért könnyebb meggyőzni a polgárokat arról, hogy az EU egyes részein írják alá az európai polgári kezdeményezést, nem pedig más részein; valamint az Európa jövőjéről szóló tervezett kétéves konferencia által kínált lehetőség arra, hogy az európai polgári kezdeményezés ismertebbé váljon.

Bár az eszköz előtt álló kihívásokról folytatott számos vita nem új keletű, az európai polgári kezdeményezésnek csak akkor van esélye az újjáélesztésre, ha az emberek továbbra is ügyelnek az eszköz sorsára. Bármennyire is, az európai polgári kezdeményezés napjának e megrendezése azt bizonyítja, hogy még mindig létezik egy olyan közösség, amely az európai polgári kezdeményezést gondozza, és hogy az továbbra is növekszik.

Ha szeretné elolvasni az európai polgári kezdeményezés napja 2020. évi, az európai polgári kezdeményezés jövőjére vonatkozó ajánlásait – amelyeket a felszólalók hozzászólásai alapján fogalmaztak meg és a résztvevők szavaztak –, kérjük, látogasson el ide!