Butent! Fesztivál, Litvánia: 90 vita, 200 felszólaló és 6 000 polgár kiáll a demokrácia mellett

Szerző: Yana Pargova, kampánymenedzser @ EUTakeTheInitiative, GOPA Com.

Az „Európai Polgári Kezdeményezés Roadshow” 2018. szeptember 7–8-én Birštonasban (Litvánia) két napra hozta létre sátrat a szabadtéri „Birštonas” fesztiválon. A Skandináviában és a Balti-tengeren megrendezett demokráciafesztiválok ihletet merítve Butent! több mint 90 vitával, 200 előadóval és 6000 fesztiválozóval ünnepelte a rendezvényt. A polgárok, a vállalkozások, a tudományos szakemberek, a politikusok és a nem kormányzati szervezetek összefogtak, hogy előmozdítsák a vita és a meghallgatás kultúráját, a toleranciát és a polgári szerepvállalást.

Litván nyelven a fesztivál elnevezése azt jelenti, hogy a fesztivál „érzékel” – vagyis az a pillanat, amikor a különböző polgárok egyesülnek egy ötlet mellett, és megállapodnak a megvalósításra vonatkozó tervben. Semmi sem tükrözhetné jobban, hogy miről szól az európai polgári kezdeményezés, és teljesen értelme lett volna annak. Vitát szerveztünk arról, hogy miként lehet a polgárok által vezérelt demokráciát működőképessé tenni egy gyorsan változó, csúcstechnológiai világban. Bemutattuk az utazó fotófülkénket is, felkértük az embereket, hogy beszéljenek ötleteikről, és Európa-szerte indítsák el őket, hogy hasonló gondolkodású polgárokat és partnereket találjanak.   

Andrius Tapinas újságíró és a Laisves TV alapítója moderálta az „Elengedhetjük-e a lassú demokráciát egy gyorsan változó világban?” című vitát. Részt vett Pascal Herry, az Európai Bizottság európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó csoportjának vezetője is; Tomas Jakutavičius, a Litván Ipari Szakszervezetek Szövetsége ifjúsági tanácsának elnöke; Edmundas Greimas, a Lietuvo Gamtos Fondas igazgatója és Simona Pronckuté, az európai polgári kezdeményezés kampány igazgatótanácsának tagja. A közönség aktív résztvevővé vált azáltal, hogy a vita során válaszokat adott egy kvízre, közvélemény-kutatásokra és a felszólalóknak feltett kérdésekre, amelyek mindegyikét a Slido interaktív eszköz irányítja.

„Lassú” a demokrácia szempontjából előnyös?

Andrius Tapinas a „slow” szóról és annak a demokráciával kapcsolatos pozitív vagy negatív konnotációiról folytatott vitával indítja el a vitát. 

Edmundas Greimas a demokráciát egy festményhez, a polgárokhoz pedig a művészeket hasonlította össze – míg a fő elvek (a szólásszabadság, a választások) megvannak, gondosan kell velük dolgozni.

„Időre van szükségünk a valódi demokrácia megteremtéséhez” – tette hozzá, hozzátéve, hogy „a demokráciának valódi művészetnek kell lennie, amely a szívéből és érzelmeiből származik; ezt saját magának kell létrehoznia.”

Tomas Jakutavičius támogatta a polgárok e nézetét, amely lassú, folyamatosan fejlődő és javuló demokráciát teremt, és kijelentette: „Összülve vagyunk lassú demokráciában; mindannyian lassúak vagyunk a demokrácia éllovasai.”

Pascal Herry a „slow” szóban is pozitívnak találta magát. Megjegyzi, hogy az uniós döntéshozatali folyamatot még mindig meglehetősen lassúnak tartják. Hozzátette azonban, hogy lehetetlen demokratikus döntéseket hozni, ha nem biztosít lehetőséget a társadalom különböző csoportjai és valamennyi polgár számára érdekeik kifejezésére és képviseletére. A 28 tagállam és az 500 millió polgár álláspontját figyelembe véve időigényes, de az idő a minőséget is jelenti – mondta. 

Konkrétan azokra a változásokra összpontosított, amelyeket az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezés javítása érdekében kíván végrehajtani, különös tekintettel az eszköz felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az kevésbé bonyolulttá és demokratikusabbá váljon, az együttműködési és tudásmegosztási fórumra, valamint az aláírásgyűjtés online rendszerére.  

Ezzel szemben Simona Pronckuté kiemelte, hogy gyors megoldásokra és gyors eszközökre van szükség ahhoz, hogy az emberek továbbra is motiváltak legyenek, és bemutassák a polgárok által vezérelt demokráciára irányuló erőfeszítéseik eredményeit. Ugyanakkor elismerte, hogy egyes eszközök – például az Európai Parlamenthez benyújtott petíciók – gyorsan és könnyen benyújthatók, de általában kisebb, helyi problémákkal foglalkoznak, míg mások – például az európai polgári kezdeményezés – célja az uniós szint megváltoztatása, és ezért együttműködésre és több időre van szükség. 

A felszólalók ezt követően összehasonlítják a régi tagállamok demokráciához való hozzáállását az új tagállamok – nevezetesen a balti országok és a Balkán – hozzáállásával. Konkrétan elmondták, hogy amikor az újabb tagállamok csatlakoztak az EU-hoz, arra törekedtek, hogy például Franciaországban vagy Németországban magas életszínvonalat érjenek el. Ez az oka annak, hogy az új Európa jobban szereti a gyors demokráciát – sokkal rövidebb ideje van demokráciájuk, és hisznek abban, hogy ha nem elég gyorsak, akkor nem lesznek képesek felzárkózni.

A gyors ütemű technológia fenyegetést jelent-e a demokráciára?

„Amikor egy digitális forradalomról beszélsz, olyan forradalmi forradalmi jelenségről van szó, amelyet senki nem kért” – ezekkel a szavakkal Tapinas úr nagyszerű módon nyitotta meg a vita második témáját, és felteszi a kérdést, hogy a technológiát fenyegetésnek vagy lehetőségnek tekintik-e.

A megbeszélés a következőket érintette:

• hogyan jelent a technológia feltörést jelentő fenyegetést az informatikai rendszerekre, valamint a választásokra, ezért sok ország tart attól, hogy digitális közvélemény-kutatást vezessen be;
• mennyi adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy olyan állapotot értünk el, amelyben túlterheltek és lelassultak.

„Az adatok hiánya lassítja a döntéshozatali folyamatot” – mondta Greimas úr. Hozzátette, hogy ezek a jelenlegi problémák olyanok, amelyekre nem állunk készen válaszokra és megoldásokra, de idővel lassan leküzdjük őket. A fontos üzenet az, hogy „technológiákat kell használnunk”. 

A polgárok által irányított helyi, nemzeti és európai szintű kezdeményezések

Az „Ön vett részt a polgárok által irányított kezdeményezésben helyi, nemzeti vagy európai szinten?” témában végzett gyors közvélemény-kutatás kiegyensúlyozott eredményt mutatott: 48%-uk igennel válaszolt, 52%-uk pedig nemmel válaszolt. Tapinas úr rámutatott, hogy lehet aktív és passzív részvétel, és hogy a civil társadalom aktív része lehetünk anélkül, hogy teljes mértékben tisztában vagyunk vele.

Herry úr utal az európai regionális politika reformjára, amely mintegy 30 évvel ezelőtt vezette be a helyi és európai szint közötti partnerség koncepcióját. Rámutat arra, hogy Litvánia nagyon jól használja ezt a lehetőséget, és hogy a Birstonasban számos látható példa van, mint például a megfiatalítással kapcsolatos projektek vagy a Lengyelországgal folytatott, határokon átnyúló együttműködési projektek.

„A Litvániában az EU strukturális alapjaival létrehozott projektek többsége részvételen alapul” – mondta. „Európai ízvilággal rendelkező helyi projekteken alapulnak.”

A felszólalók ezt követően megosztják a részvételi demokrácia eszközeire és kezdeményezéseire vonatkozó példákat helyi, nemzeti és európai szinten, amelyeken dolgoztak és támogattak.

Jakutavičius úr két helyi litván kezdeményezésről beszél. Az egyik egy kis litván város néhány gyermeke köré szerveződött, akik azt akarták, hogy felújítsák korcsaparkjukat, mivel az nagyon rossz állapotban volt. Egyszerűen a polgármesterhez fordultak, aki beleegyezett a javításba.

„Nem számít, ha idős vagy fiatal, hallathatja a hangját” – mondta. „Beszédet kell beszélnünk.”

Egy másik példa az erdők megtisztítására irányuló kezdeményezés volt.

„Az erdőben lazító, kellemes kifutót akartunk élvezni, ezért úgy döntöttünk, hogy megtisztítjuk” – mondta. „Ösztönöztük a joggereket, hogy minden egyes alkalommal vigyék ki őket, és vegyék fel a szemétet. A kezdeményezés nagy sikert ért el.”

Greimas úr megosztotta a természetvédelmi ágazattal kapcsolatos tapasztalatait, ismét az erdőkkel kapcsolatban. Az ő és mások által megoldandó egyik konkrét probléma az erdők nyáron történő kivágása volt, mivel ez káros hatással van az erdei környezetre. Csak részben tudtak nyerni – a védett területeken jelenleg tilos az erdők nyáron történő kivágása.

„Ez azt mutatja, hogy még ha nem is érik el teljes mértékben a kitűzött célokat, a beszéded során tett lépései pozitív hatással járhatnak” – mondta.

Kiemelte, hogy fontos cselekedni – „amikor problémát lát, írjon az önkormányzatnak. Ekkor talán még többen észlelik a problémát, és együtt levelet intézhetnek az elnökhöz. Ez az, hogy a kisebb problémák nagyobb aggodalomra adnak okot.”

Pronckuté úr európai szinten veszi át a vitát, és támogatja az uniós népszavazásokra vonatkozó svájci elképzelést – ez az eszköz jelenleg nem létezik az Unióban. Megosztotta az európai polgári kezdeményezésről szóló véleményét is, kifejtve, hogy több mint 60 nyilvántartásba vett kezdeményezés van, de csak négy sikeres kezdeményezés történt, és egyik sem vezetett jogszabálymódosításhoz.

„Problémáként látjuk, hogy az európai polgári kezdeményezés túl összetett és nem nagyon felhasználóbarát” – mondta. „Például az adatszolgáltatási követelmények – a kért adatok túl sokak – megakadályozzák a csatlakozást. Fontos, hogy hatékony eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek révén a polgárok úgy érezhetik, hogy hatással lehetnek az uniós politikára.”

Ezt követően azonban kiemelte a polgári kezdeményezés pozitív hatásait, még akkor is, ha nem vezet jogalkotási javaslatokhoz, példaként említve a „Stop Vivisection” kezdeményezést, amelynek célja az állatkísérletek leállítása. Annak ellenére, hogy a kampány nem vezetett jogalkotási javaslathoz, felhívta a figyelmet a problémára, létrehozta az országok közötti hálózatot és mozgósította az embereket. Összességében uniós szinten erősítette meg a civil társadalmat.

„Lehetséges, hogy nem nyertük meg a háborút, de megnyertük a csatát” – mondta.

Jakutavičius, a Litván Ipari Szakszervezetek Szövetségének munkatársa arról beszél, hogy szervezete közvetlen tapasztalatokat szerzett a „Right2Water” európai polgári kezdeményezéskoordinálásávalkapcsolatban. „Nem gondolunk erre – a születéshez való jogként hangzik, de a valóságban nem minden uniós polgár fér hozzá a tiszta ivóvízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez” – mondta. „A küszöbérték eléréséhez Litvániában több mint 8 000 aláírásra volt szükségünk, és 20 000 aláírást gyűjtöttünk össze.”

Herry úr összefoglalta az összes olyan uniós szintű kezdeményezést, amely előmozdítja a polgárok részvételét és az aktív polgári szerepvállalást. Különösen a Bizottság minőségi jogalkotási programját emelte ki, amelynek keretében évente mintegy 100 konzultációra kerül sor. Arra ösztönzi a közönséget, hogy tekintse meg az „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalt, és regisztrálja magát, hogy minden alkalommal értesítést kapjon, amikor új konzultáció indul. 

„A demokráciában egy alapvető elemünk van: a polgárok és a társadalom lelkesedése, és ennek kell a demokrácia hajtóerejének lennie” – mondta Pronckuté asszony.