Európai polgári kezdeményezés 2.0 – hangos hang az uniós polgárok számára

Az európai polgári kezdeményezésről szóló új rendelet megszületett, és ez a következő fontos lépés a részvételi demokrácia ezen úttörő eszköze felé. A Juncker-Bizottság elismerte az európai polgári kezdeményezés értékét „az európai polgárok számára, hogy meghallgassák... [és] közvetlenül kérjék fel az uniós intézményeket, hogy lépjenek fel azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel kapcsolatban valóban érdeklődnek”. Az új rendelet ezt megkönnyíti.

A kezdeményezés elindítása

Az európai polgári kezdeményezés folyamata továbbra is nagy kihívást jelent a kezdeményezések szervezői számára.  Az összes tagállamban működő kapcsolattartó pontokon és a Bizottság által vezetett együttműködési platformon keresztüli nagyobb támogatásra van szükség. Fontos technikai változás, hogy a bizottságok immár jogi személyek lehetnek, ami csökkenti a szervezők egyéni jogi felelősségét.

A közelmúltban a Bizottságnak a kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozó megközelítése rugalmasabbá vált, amit részben az Európai Bíróság ellene hozott ítéletei ösztönöznek. A rendelet megerősíti ezt a megközelítést, mivel mostanra lehetőség van a kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételére és felülvizsgálatára. Ez az üdvözlendő változás növeli az európai polgári kezdeményezésben rejlő lehetőséget arra, hogy hozzájáruljon a nyilvános vitához az EU-ban. Felmerül azonban a kérdés, hogy pontosan hogyan fog működni a lajstromozási eljárás a gyakorlatban, ezért további felülvizsgálatra lehet szükség.

A támogatás beszedése

A szervezők most megválaszthatják, hogy mikor indítják meg kampányaikat – a regisztrációt követő hat hónapon belül. Ez drámaian segíti a kampánytervezést.

Az azonosítási követelmények jelentős akadályt jelentettek a kezdeményezéseket támogatni kívánó polgárok számára. A tagállamok számára most az első lehetőség az, hogy csak a név, a lakóhely és a születési idő feltüntetését írják elő, ami fontos egyszerűsítést jelent. Sajnálatos módon a teljes szabványosítás még nem valósult meg, és a tagállamoknak még van egy második lehetősége arra, hogy a polgároktól azonosító számot írjanak elő. Ha a támogatásra való jogosultság az állampolgárságon alapul, az is azt jelenti, hogy ma már minden mobilis uniós polgár támogathat kezdeményezéseket, bárhol is éljen.

A Bizottság központi online rendszert fog biztosítani valamennyi kezdeményezés támogatásának összegyűjtésére, ami csökkenti mind a szervezők költségeit, mind a tagállamok összetettségét. Az egyéni gyűjtési rendszerek kizárása azonban csalódott a civil társadalomban.

A kezdeményezés támogatásának korhatára most 16 év lehet, ha egy tagállam úgy kívánja, bár erre vonatkozó kötelezettség nélkül kevés változás következhet be.

Benyújtás és hatás

A Bizottság továbbra is jogi ellenőrzést gyakorol a sikeres kezdeményezés hatása felett, és a Bizottság nem köteles cselekedni. Vannak azonban pozitív fejlemények a kezdeményezések potenciális politikai befolyása tekintetében. A szervezők bemutatják a sikeres kezdeményezéseket a Bizottsággal tartott találkozón és az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson, ahol plenáris vitát is tartanak az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó sikeres javaslatokról. A vizsgálati időszakot szintén hat hónapra hosszabbították meg. Remélhetőleg ezek a változások növelni fogják az európai polgári kezdeményezés politikai befolyását, ami a kezdeményezés egyik legfőbb hiányossága.

Összességében a rendelet pozitív előrelépést jelent az EU részvételi demokráciája felé. Az európai polgári kezdeményezés azonban még mindig nagyon fiatal, és tovább kell fejlődnie, különös tekintettel a kezdeményezés uniós politikákra gyakorolt hatásáról szóló döntés fontos végső szakaszára. Az új rendelet négy évet határozott meg, amikor meg kell várnunk az uniós demokrácia e fontos részének jövőbeli fejlődését.