Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért

A „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű kezdeményezés célja a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése. A kezdeményezés egy év alatt 1 123 422 jóváhagyott támogató nyilatkozatot kapott; 11 tagállamban összegyűlt az adott országra vonatkozóan minimálisan előírt számú aláírás.  

A kezdeményezést 2017. április 3-án vették nyilvántartásba. Ekkor vette kezdetét az egyéves aláírásgyűjtési időszak is. Ezt megelőzően a Bizottság 2013 szeptemberében elutasította a kezdeményezés legelső nyilvántartásba vételét, de ezt a határozatot az Európai Unió Törvényszéke 2017 februárjában megsemmisítette.   

A kezdeményezés arra szólította fel a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot 11 jogi aktusra annak érdekében, hogy fokozza a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és erősítse meg a kulturális és nyelvi sokszínűséget az Unióban. A kezdeményezés középpontjában olyan témák álltak, mint a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és kultúra, a regionális szakpolitika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, valamint a regionális (állami) támogatás. Érdemes megjegyezni, hogy a 11 javasolt jogi aktus közül 2 kívül esik a Bizottság jogalkotási javaslattételi hatáskörén. Ezért a kezdeményezés csak a Bizottság hatáskörébe tartozó 9 javaslat alapján gyűjthetett támogató nyilatkozatokat. 

Az Európai Bizottság a következő kilenc javaslatot vette nyilvántartásba: 

1. Uniós ajánlás a kulturális és nyelvi sokszínűség védelméért és előmozdításáért
2. Finanszírozási programok kis nyelvi közösségek számára
3. Egy olyan központ létrehozása, amely a nyelvi sokféleséggel foglalkozik
4. Az uniós regionális fejlesztési alapok hatókörének kiterjesztése olyan fellépésekre is, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmét, valamint a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítását szolgálják
5. Kutatások arról, hogy a kisebbségek milyen hozzáadott értéket nyújtanak a társadalomnak és Európának
6. A hontalan kisebbségek, pl. romák megközelítő egyenlőségének előmozdítása
7. Egységes európai szerzői jog bevezetése annak érdekében, hogy a médiaszolgáltatások és adások elérhetők legyenek az anyanyelven
8. Audiovizuális tartalmak szabad szolgáltatása és vétele a kisebbségek lakta területeken
9. Csoportmentesség a kisebbségi kultúrára, médiára és a kulturális örökség megőrzésére irányuló regionális (állami) támogatás számára 

A szervezők úgy vélték, hogy az európai polgári kezdeményezés intézménye a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem alapvető eszköze.

„Ez a részvételi demokrácia egyetlen erőteljes eszköze az EU-ban, amely képes felerősíteni az európai polgárok hangját, és hallatni azt az európai intézményekben” – a „Minority SafePack” kezdeményezés szervezői

Az aláírásgyűjtési szakasz után sor került az aláírások ellenőrzésére, majd a szervezők 2020. január 10-én hivatalosan benyújtották a kezdeményezést az Európai Bizottságnak (lásd a sajtóközleményt).  A Bizottság 2021. január 14-én közleményt fogadott el a kezdeményezésről (lásd az erről szóló sajtóközleményt).

Elkötelezettség és kitartás 

Az ügy iránti elkötelezettség és a kitartás, amikor a dolgok nem a tervezettek szerint alakultak.

Jól megtervezett, a célközönséghez igazodó kampánystratégia 

Aktív kampány a helyszínen a különböző tagállamok helyi közösségeinek körében, ugyanakkor – az intézményeket és a politikusokat megcélozva – nemzeti és európai szinten is. Az emberek megszólítása kisebbségi nyelveken. 

Csapat és partnerségek

Erős és megbízható partnerek felkutatása a kampányhoz, valamint egy keményen dolgozó és elkötelezett csapat összeállítása.  

Előkészületek

A „Minority SafePack” polgári kezdeményezést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Dél-tiroli Néppárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szövetsége által támogatott szervezői csoport állította össze. A kezdeményezés 2013-as elindítását kétéves előkészítő munka előzte meg.

Ebben az előkészítő szakaszban a szervezők egyértelmű célokat tűztek ki maguk elé. Különösen fontos volt számukra, hogy olyan jogalkotási javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyekkel elvárásaikat a gyakorlatban is érvényesíthetik. Ezt szem előtt tartva találkozókat szerveztek, konzultációkat folytattak jogi és kisebbségi szakértőkkel, és erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy politikai támogatást szerezzenek a különböző szinteken. Arról is gondoskodtak, hogy a kezdeményezés javaslata az uniós szerződéseken alapuljon, és a kezdeményezést ennek megfelelően szövegezték meg.

A kezdeményezés tág hatóköre és ambiciózus célkitűzései külön kihívást jelentettek a kezdeményezés előkészítő szakaszában. A kezdeményezés – ahelyett, hogy egyetlen kérdésre összpontosított volna – figyelembe kívánta venni a különböző tagállamokban élő hagyományos kisebbségek különféle problémáját, és megpróbált átfogó megoldásokat találni rájuk. A kezdeményezés célja nem merült ki egymillió aláírás összegyűjtésében. A szervezők tervei között fontos helyen szerepelt, hogy nyilvános vitát indítsanak az európai közéletben, és kihasználják az egyéves időszakot arra, hogy erős és tartós kisebbségi jogi koalíciót hozzanak létre. A szervezők nem elégedtek meg azzal, hogy hét tagállamban gyűjtsenek aláírásokat, hanem a lehető legtöbb európai régióban be kívánták mutatni kezdeményezésüket. 

Az előkészítő szakasz nem volt könnyű a „Minority SafePack” számára. Az Európai Bizottság ugyanis elutasította az első nyilvántartásba vételi kérelmet azzal az indokkal, hogy a kezdeményezésben megfogalmazott kérések kívül esnek a jogalkotás- kezdeményező hatáskörén. A Bizottság határozatát a szervezők megtámadták az Európai Bíróság előtt. Ennek eredményeként a kezdeményezést hivatalosan 2017-ben vették nyilvántartásba.

A kampányt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója koordinálta, mely az európai kisebbségek ernyőszervezeteként 35 ország több mint 100 szervezetét tömöríti. Az előkészítő szakasz legfontosabb részeként a szervezők világos stratégiát dolgoztak ki, beazonosították a partnereket és felkutatták az európai kampány lebonyolításához szükséges forrásokat.  

Adománygyűjtés és források

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 348 500 euró támogatást és finanszírozást biztosított a „Minority SafePack” kezdeményezés szervezőinek.

Finanszírozási források (euró)

Megjegyzés: A „Minority SafePack” kezdeményezés támogatásával és finanszírozásával kapcsolatos további információk a Bizottság erre a célra létrehozott weboldalán találhatók. Csak a szponzoronként 500 eurót meghaladó hozzájárulásokat kell bejelenteni.

Kampánystratégia és aláírásgyűjtési terv

A „Minority SafePack” aláírásgyűjtési szakasza 2017 áprilisában kezdődött. A kampány elindítását a következő hónapban a romániai Bánffy-kastélyban szervezett eseményen ünnepelték, amelyen több mint 400 támogató vett részt Európa minden szegletéből, és amelyről több mint 50 újságíró tudósított (lásd az eseményről készített videót).

A hivatalos nyitórendezvényt követően a különböző tagállamokban és régiókban működő több tagszervezet és partner azonnal megkezdte saját rendezvényeinek megtervezését és megszervezését a kezdeményezés támogatására. Készült egy Európa egészére kiterjedő kampánystratégia is, valamint új weboldal indult, melyen a „Minority SafePack” kezdeményezésről szóló tájékoztató és egyéb promóciós anyagok mellett Európa különböző részeiről származó, közérthető történetek illusztrálták az ügy fontosságát. 

A végrehajtási szakaszban a támogató szervezetek felosztották egymás között a felelősségi köröket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) például vállalta, hogy a szükséges egymillió aláírásból 250 ezret összegyűjt. 

A fő célcsoportok (nemzeti kisebbségek) mozgósítása érdekében a szervezők megpróbálták összekapcsolni kampányüzeneteiket az európai kisebbségek különböző problémáival. Fontos volt még inkább személyre szabni az üzeneteket, „mivel a különböző európai kisebbségek eltérő körülmények között élnek, főként a lakóhelyük szerinti tagállamtól függően; egyesek teljes döntéshozatali autonómiával rendelkeznek az őket érintő kérdésekben, míg másokat nem is ismernek el. A problémákkal küzdő közösségek esetében megpróbáltuk azonosítani a legsürgetőbb problémáikat, és a Minority SafePack kezdeményezést lehetséges megoldásként mutattuk be számukra”. 

A szervezők egy másik fontos célcsoportot is azonosítottak, nevezetesen azon tagállamok állampolgárait, amelyek szoros kapcsolatban állnak a külföldön élő polgártársaikkal. Ilyen tagállam például Dánia, Németország vagy Magyarország. 

Ami a kampánystratégia végrehajtását illeti, alapvető fontosságú volt, hogy minél több nyelv helyet kapjon, és hogy a kampányanyagok minél több nyelven legyenek olvashatók. A „Minority SafePack” végül több mint 30 nyelven kommunikált, és a szervezők úgy döntöttek, hogy a hivatalos uniós státusz nélküli regionális nyelveken is kampányolnak. Ez azért volt fontos, mert közel 50 millió azoknak az uniós polgároknak a száma, akik regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek, és a cél az volt, hogy a nemzeti kisebbséghez vagy nyelvi csoporthoz tartozó összes európai polgár azonosuljon a kezdeményezés fő üzenetével: hogy a kezdeményezés a közösség mindenek felett álló érdekét szolgálja, és hogy a jövő generációinak életébe való befektetésről van szó. Több száz üzenetet igazítottak sikeresen a különböző célcsoportokhoz: „Képzeld el, hogy te vagy az észak-olaszországi 41 ezer ladin anyanyelvű egyike, és ladin nyelvű bejegyzést látsz a közösségi médiában!”.

A kezdeményezés sikeréhez nélkülözhetetlen volt az is, hogy Európa-szerte erős támogatást szerezzenek a kisebbségi közösségeken kívül is. Szükség volt a kampány üzenetének egyértelmű kijelölésére: „A jó oldalon állunk. Nem akarunk elvenni semmit a többségi közösségektől!” – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A „Minority SafePack” szervezői ezenkívül fontosnak tartották a többségi csoportok részvételét azért is, mert erős partnerhálózatot akartak létrehozni egy olyan koalíció megalapozására, amely „elkerülhetetlenné teszi a kezdeményezést az Európai Bizottság számára”. 

A szervezők európai szinten is végre akarták hajtani stratégiájukat azáltal, hogy politikai vezetők támogatását kérték és nyerték meg. Ehhez a szervezők számos partnerhez, intézményhez és tagszervezethez ellátogattak számos országban. A „Minority SafePack” küldöttsége találkozott az Európai Parlament kisebbségekkel foglalkozó közös munkacsoportjával is, hogy megvitassák a kampányt. A szervezők felkérték a közös munkacsoportot, hogy segítse a kezdeményezés üzenetének terjesztését a Parlamentben, és felszólították az európai parlamenti képviselőket, hogy tájékoztassák a polgárokat és a médiát a kezdeményezésről, és segítsenek partnereket találni a kezdeményezés sikerének biztosításához. Nils Torvalds társelnök biztosította támogatásáról a küldöttséget, és több európai parlamenti képviselő is bejelentette, hogy aktívan részt vesz a kampányban. Fontos volt, hogy a „Minority SafePack” az Európa Tanácson belül is támogatást élvezzen. E támogatás megszerzése érdekében a „Minority SafePack” küldöttsége látogatást tett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésén Strasbourgban.

A kezdeményezés tagszervezeteinek, regionális partnereinek és közösségeinek hozzájárulása döntő fontosságú volt a szükséges egymillió aláírás összegyűjtéséhez. A kampánycsapat fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy minél több releváns információval szolgáljon, megossza a bevált gyakorlatokat és a nyertes stratégiákat a hálózatával. A FUEN elnöksége és a polgári bizottság tagjai mindig készek voltak arra, hogy ellátogassanak különböző tagállamokba, és felhívják a helyi lakosság figyelmét a kezdeményezésre. Mindazonáltal az aláírásgyűjtési szakaszban a helyi szintű hálózatnak kellett személyes történeteket és üzeneteket közvetítenie, és meg kellett mutatnia a helyi közösségeknek, hogy a „Minority SafePack” olyan kezdeményezés, amely „javíthatja a kisebbségi közösségek és a kisebbségi vagy nyelvi csoportokhoz tartozó 50 millió uniós polgár mindennapi életét”.

A partnerek erős koalíciójának létrehozása olyan szervezetek bevonásával jött létre, amelyek már rendelkeztek kampányolási tapasztalattal. Ezek a partnerek kulcsszerepet játszottak az aláírásgyűjtésben, különösen Litvániában, Bulgáriában, Szlovéniában és Spanyolországban. A szervezők rendszeresen tájékoztatták hálózatuk tagjait az elért eredményekről, és folyamatosan motiválták a partnereket. Az aláírásgyűjtés a nagy kisebbségi közösségekkel rendelkező tagállamokra, valamint azokra az országokra összpontosított, ahol a kisebbségek védelme nagyobb kihívást jelentett.

Az aláírásgyűjtés technikai feltételeit 2017 júniusára sikerült megteremteni. A „Minority SafePack” kampány weboldalán hozzá lehetett férni a papíralapú űrlapokhoz és az online aláírási eszközhöz. 2017 szeptemberében a „Minority SafePack” szervezői áttértek az Európai Bizottság online gyűjtési rendszerére, mivel az jobban megfelelt az igényeiknek.

Az online aláírásgyűjtési rendszer optimalizálása mellett a kezdeményezés nagymértékben támaszkodott a papíralapú aláírásgyűjtésre is. Ezt gyakran önkéntesek végezték, akik háztól házig jártak a közösségükben, ismertették a kampányt, és segítettek az aláíróknak a szükséges mezők kitöltésében. A szervezők hangsúlyozták: „Tapasztalatunk szerint az aláírásgyűjtéshez útra kell kelni, és meg kell szólítani az embereket”.

A „Minority SafePack” aláírásgyűjtése 2018 áprilisában, 1 320 246 támogató nyilatkozattal zárult le. Ezeket a nyilatkozatokat a szervezők benyújtották az ellenőrzésért felelős tagállami hatóságoknak. A hivatalos eljárást követően a nemzeti hatóságok 1 123 422 aláírást hagytak jóvá. A kezdeményezés 11 tagállamban elérte az előírt küszöbértéket.

Ezt követően a szervezők 2020. január 10-én hivatalosan is benyújtották a kezdeményezést az Európai Bizottságnak. 

A „Minority SafePack” az egyik első olyan kezdeményezés volt, amelyet hosszú távú stratégia kidolgozása céljából nyújtottak be az Európai Bizottságnak. E célból a FUEN európai jogi szakértőkből álló csoportot hívott össze, hogy a kezdeményezés javaslatai alapján konkrét jogalkotási javaslatokat dolgozzon ki. Ez lényegében egy részletes útmutató volt arra vonatkozóan, hogy ezeket a pontokat hogyan lehet végrehajtani az EU jelenlegi jogalkotási keretében. Ezeket a javaslatokat ezt követően az 1 123 422 jóváhagyott támogató nyilatkozat igazolásával együtt benyújtották az Európai Bizottságnak. 

A szervezők e stratégia részeként érdekképviseleti kampányt is folytattak. A szervezők államfőkkel, kormányképviselőkkel, továbbá nemzeti és európai parlamenti képviselőkkel és regionális kormányok tagjaival találkoztak, és bemutatták nekik a kezdeményezést. A szervezők kiemelték, hogy „az érdekképviseleti kampány eredményei kivételesek: számos régió fogadott el támogató nyilatkozatot, és a Bundestag, a magyar parlament és a holland alsóház is szavazott ilyen állásfoglalásokról. Ráadásul a »Minority SafePack« volt az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről – nagy többséggel megszavazott állásfoglaláshoz vezető – plenáris vita folyt az Európai Parlamentben”. 

A „Minority SafePack” kezdeményezés által gyűjtött támogató nyilatkozatok száma tagállamonként

Az ábrán a pipa azokat az uniós tagállamokat jelöli, ahol a támogató nyilatkozatok száma elérte az előírt minimális aláírási küszöbértéket. A „Minority SafePack” kezdeményezés 11 tagállamban érte el ezt a küszöböt. A kezdeményezést támogató nyilatkozatok tagállamonkénti és összesített számát részletesen ismertető táblázat az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásában, a „Minority SafePack” kezdeményezés oldalán tekinthető meg.

A kezdeményezés hivatalos benyújtása; találkozók a Bizottság képviselőivel

Miután a szervezők 2020. január 10-én hivatalosan benyújtották a kezdeményezést az Európai Bizottságnak, 2020. február 5-én találkoztak Věra Jourová biztossal, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével és Marija Gabriellel, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztossal.

Európai parlamenti nyilvános meghallgatás

Ezt követően 2020. október 15-én nyilvános meghallgatásra került sor az Európai Parlamentben. A meghallgatáson az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság képviselői vettek részt a Petíciós Bizottsággal, valamint más részt vevő bizottságokkal együttműködésben. A meghallgatás során az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Régiók Bizottsága magas rangú képviselői is felszólaltak (lásd a sajtóközleményt).

A kezdeményezést az Európai Parlament a 2020. december 14-i plenáris ülésén vitatta meg. 2020. december 17-én az Európai Parlament 524 igen szavazattal, 67 ellenszavazattal és 103 tartózkodással állásfoglalást fogadott el, amelyben kifejezte támogatását a kezdeményezés iránt. A Parlament rámutatott arra, hogy az EU-ban a nemzeti és nyelvi kisebbségek asszimilációval néznek szembe, és elveszítik nyelvüket, ami nyelvi és kulturális elszegényedéshez vezet. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy javasoljon jogi aktusokat a probléma megoldására (lásd a sajtóközleményt).

Ebben a szakaszban a Covid19-világjárvány meglehetősen nagy kihívást jelentett a kezdeményezés számára. A nyilvános meghallgatás időpontját kétszer is át kellett ütemezni, és a világjárvány megnehezítette, hogy a kisebbségi jogok a nyilvános napirenden maradjanak. 

Az Európai Bizottság hivatalos válasza

Az Európai Bizottság 2021. január 14-én közleményt fogadott el, amelyben körvonalazta a „Minority SafePack” kezdeményezéssel kapcsolatos válaszintézkedéseit. Kiemelte, hogy a befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása az EU egyik prioritása és célkitűzése. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a „Minority SafePack” javaslatainak több aspektusával foglalkozó intézkedések széles körét hozták meg a kezdeményezés eredeti, 2013-as előterjesztése óta. A Bizottság közleménye a kezdeményezés kilenc egyedi javaslatának mindegyikét értékelte, figyelembe véve a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Következtetésként a Bizottság úgy ítélte meg, hogy bár nem javasol további jogi aktusokat, a már meglévő jogszabályok és szakpolitikák teljes körű végrehajtása erőteljes arzenált jelent a kezdeményezés céljainak támogatásához (lásd a sajtóközleményt).

A bizottsági közlemény közzétételét követően a „Minority SafePack” szervezői elégedetlenségüket fejezték ki a jogalkotási intézkedések hiánya miatt. A „Minority SafePack” polgári bizottsága 2021. március 24-én keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, melyben a kezdeményezésről szóló bizottsági közlemény megsemmisítését kérték. A Bíróság 2022. november 9-i ítéletében elutasította a szervezői csoport kérelmét. A szervezők 2023. január 21-én fellebbezést nyújtottak be a Bírósághoz az ítélettel szemben. A Bíróság 2025. június 5-i ítéletében elutasította fellebbezést (bővebben lásd a nyomon követést).

Szólítsa meg aktívan a lehetséges érdekelteket a különböző szinteken. 

A helyi szintű jelenlét alapvető fontosságú, de az európai és nemzeti szintű politikai vezetőkkel való együttműködés is rendkívül fontos a siker szempontjából.

Fordítson időt annak átgondolására, hogy ki a célközönség, és gondoskodjon arról, hogy a kommunikációs stratégia megfeleljen igényeiknek. 

Vegye figyelembe, milyen nyelveken lehet a célközönséget megszólítani, tulajdonítson kellő fontosságot a helyi történeteknek, amelyekkel az emberek azonosulhatnak, és vegye igénybe mind az online, mind az offline kommunikációs eszközöket. Fontos, hogy a lehetséges támogatókat minél több csatornán keresztül szólítsa meg.

A dolgok nem mindig alakulnak terv szerint, ilyenkor át kell tervezni a következő lépéseket.

Ha Ön hisz az ügyében, gondolja át kritikus szemmel kampányát, és szükség esetén vizsgálja felül a korábbi struktúrákat és döntéseket, és ha kell, váltson irányt.

Végezzen terepmunkát.

Annak ellenére, hogy manapság a szervezők az aláírások jelentős részét online gyűjtik, nem szabad lebecsülni a helyi aktivizmus értékét. Az emberekkel folytatott párbeszéd és a helyi közösségekkel való kapcsolatfelvétel elengedhetetlen része üzenete terjesztésének és fontos feltétele annak, hogy a kampány elérje céljait.

Használja a közösségi médiát.

Próbáljon megjelenni a közösségi médiában, és meggyőzni helyi közéleti személyiségeket arról, hogy csatlakozzanak az ügyéhez; ez növeli a kezdeményezés hitelességét.  

Forduljon szakértőinkhez, ha kérdése van a kezdeményezésükkel kapcsolatban!