Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” a tizenegyedik európai polgári kezdeményezés, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a szükséges számú támogató nyilatkozatot. A kezdeményezés azt szorgalmazza, hogy az uniós kohéziós politika: 

• biztosítson egyenlőséget a környező régiókétól eltérő nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőkkel rendelkező régiók számára;
• biztosítson egyenlő esélyeket e régiók számára a különböző uniós forrásokhoz való hozzáférés tekintetében;
• garantálja a régiók sajátosságainak és megfelelő gazdasági fejlődésének megőrzését, akadályozza meg a gazdasági lemaradást és gondoskodjon a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról az EU fejlődésének elősegítése és kulturális sokszínűségének fenntartása érdekében. 

A kezdeményezés előkészítése már 2011-ben megkezdődött, még az európai polgári kezdeményezésről szóló első rendelet hatálybalépése előtt. A kampány során a szervezők Európa-szerte mozgósították a közösségeket, és végül több mint egymillió érvényes aláírást gyűjtöttek össze.

Miután a Bizottság 2013-ban kezdetben megtagadta a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, 2019. május 7-én végül korlátozottan nyilvántartásba vette azt. A nyilvántartásba vétel a következőkön alapult: a kezdeményezés célja az, hogy a Bizottság terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a strukturális alapok feladatainak, elsődleges célkitűzéseinek és szervezésének meghatározására, és a finanszírozandó intézkedéseknek az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez kell vezetniük.

A kezdeményezés más sikeres kezdeményezésekhez képest lassabban indult. Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány hátráltatta a kampány lefolytatását, a jogalkotók a gyűjtési időszakot egy évvel, 2021. április 4-ig meghosszabbították (az (EU) 2020/1042 rendelettel, valamint a C(2020) 9226 és a C(2021) 1121 határozattal összhangban). E nehézségek ellenére a kezdeményezés rendkívüli eredményt ért el: a szervezőknek 1 269 351 érvényes támogató nyilatkozatot sikerült összegyűjteniük. Nyolc tagállamban tudták elérni az adott országra vonatkozóan előírt küszöbértéket. 

Az érvényes kezdeményezést a szervezők 2025. március 4-én hivatalosan a Bizottság elé terjesztették megvizsgálásra (sajtóközlemény). A Bizottság válaszul 2025. szeptember 3-án közleményt tett közzé, felvázolva abban álláspontját. 

Az alábbiakban közreadunk néhány hasznos tippet a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű kezdeményezés szervezőitől, melyek Önnek is segítségére lehetnek abban, hogy kampánya sikeres legyen. 

Körültekintően válassza ki szervezői csoportjának tagjait

Az a legjobb, ha az egyes tagok az adott országban vagy régióban folytatott kampány vezetői.

Elsősorban önkéntesekre építsen

Mozgósítsa mindenekelőtt az ügy iránt valóban elkötelezett aktivistákat, és csak akkor vegye igénybe fizetett szakemberek segítségét, ha az önkéntesek létszáma nem elegendő.

Ne csak az a cél vezérelje, hogy jogszabály jöjjön létre

Egy európai polgári kezdeményezés nem mindig vezet közvetlenül új jogszabályok születéséhez, viszont növelheti a tudatosságot a lakosság körében, elérheti, hogy az EU a napirendjére tűzzön elhanyagolt társadalmi kérdéseket, és a kezdeményezés révén a szervezők tartós támogatói hálózatokat építhetnek ki.

Szabja testre az üzeneteit

Kampányüzeneteit igazítsa a helyi viszonyokhoz, hogy azok visszhangra találjanak az adott közegben. Kérjen fel az adott országban jól ismert és népszerű személyiségeket az ügyének bemutatására – ahelyett, hogy mindenütt ugyanazokat a sablonos üzeneteket adná közre.

Legyen kitartó

Kezdeményezése csak akkor lesz sikeres, ha nem hagyja, hogy a jogi, politikai vagy gyakorlati akadályok eltántorítsák a céljától. Ajánljuk figyelmébe az európai polgári kezdeményezés fóruma által szervezett webináriumokat és műhelytalálkozókat, ahol tapasztalt szervezőktől tanulhat, és amelyek segítenek felkészíteni Önt a potenciális nehézségekre.
 

Tudjon meg többet erről a kezdeményezésről az egyik szervező, Dabis Attila blogbejegyzéséből
 

Előkészületek

„Mivel a mi kezdeményezésünk az első kezdeményezések egyike volt, még nem léteztek olyan gyakorlati példák, amelyeket követhettünk volna” – a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű kezdeményezés szervezője

A kezdeményezés szervezői 2011-ben, az európai polgári kezdeményezésről szóló első rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg az előkészületeket. Ebben az előkészítési időszakban a szervezőket egyértelmű célkitűzések vezérelték, és kiemelt figyelmet szenteltek a kezdeményezés gondos megfogalmazásának. Alapvetően fontos volt számukra, hogy a kezdeményezés összhangban legyen az uniós szerződésekkel, és kellően orvosolja a „nemzeti régiókban” élő közösségek sérelmeit. Emellett a szervezők aktívan együttműködtek uniós jogi szakértőkkel annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság hatáskör hiányában ne utasítsa el a javaslatot.

„Arra is törekedtünk, hogy a céljainkat úgy fogalmazzuk meg, hogy függetlenül az egyes régiók viszonylagos gazdasági fejlettségétől az üzeneteink Európa-szerte mindenütt visszhangra találjanak” – a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű kezdeményezés szervezője

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák megőrzéséért” kezdeményezés előkészítő szakasza nem volt könnyű, mivel az Európai Bizottság 2013. július 26-án elutasította az első nyilvántartásba vételi kérelmet. Az elutasítás indoka az volt, hogy a kezdeményezés céljai kívül esnek a Bizottság uniós jogalkotási kezdeményezési jogkörén. Ezt a bizottsági határozatot a szervezők megtámadták az Európai Bíróság előtt, amely végül a javaslat részleges nyilvántartásba vételéről határozott – az erről szóló sajtóközlemény itt olvasható. Ennek eredményeként a kezdeményezést a Bizottság 2019. április 7-én hivatalosan nyilvántartásba vette. 

A partner- és önkénteshálózat kiépítése elengedhetetlen volt a kezdeményezés sikeréhez. A kezdeményezést 20 szervezet és 60 település támogatta. A szervezők több ernyőszervezet, például az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) támogatását is elnyerték. 

Az online jelenlét szintén meghatározó szerepet játszott a kezdeményezés sikerében, mivel az aláírásgyűjtésre a Covid19-világjárvány idején került sor, így nem lehetett személyes részvétellel járó rendezvényeket szervezni. A szervezők többnyelvű honlapot hoztak létre, ahol háttér-információkkal szolgáltak kezdeményezésükről, ismertették az abban megfogalmazott célokat, valamint különböző információforrásokat tettek elérhetővé. A szervezők a következő közösségimédia-felületeken is kiépítették online jelenlétüket: Facebook (8400 követő), Instagram (345 követő), X (korábban Twitter) (649). 

Adománygyűjtés, a befolyt támogatás

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” kezdeményezés szervezői összesen 11 933 euró értékű támogatásban és pénzforrásban részesültek. 

Finanszírozási források

Megjegyzés: A kezdeményezés támogatásával és finanszírozásával kapcsolatos további információk ezen az oldalon találhatók. Csak a szponzoronként 500 eurót meghaladó hozzájárulásokat kell bejelenteni. 

Kampánystratégia és aláírásgyűjtési terv

A szervezők Magyarországot választották az aláírásgyűjtés egyik fő színtereként, tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzete iránti jelentős történelmi érzékenységre Magyarországon. Emellett a szervezők Unió-szerte azonosították azokat az érintett nemzeti régiókat, amelyeket megcélozva a szervezők könnyebben összegyűjthették a szükséges számú támogató nyilatkozatot legalább hét országban. E régiók közé tartozott többek között Katalónia és Baszkföld Spanyolországban, Flandria Belgiumban, Gaeltacht Írországban és Székelyföld Romániában.

„Tapasztalataink szerint ha a szervezők a helyi partnerekkel együttműködve megfelelő üzeneteket fogalmaznak meg, melyeket köztiszteletnek örvendő, népszerű helyi személyiségek – politikusok, hírességek, influenszerek – közvetítenek a lakosságnak, a közösségimédia-jelenlét jelentős mértékben növelheti a kezdeményezés támogatottságát” – a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű kezdeményezés szervezője

A kampány a helyi körülményekhez igazított „minikampányokból” tevődött össze. A szervezők számára elengedhetetlennek bizonyult, hogy céljaikat történetekkel, tapasztalataik megosztásával tegyék kézzelfoghatóbbá, és az interperszonális készségek nélkülözhetetlenek voltak a kampány során. A tények és a számadatok önmagukban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy cselekvésre ösztönözzék az embereket. A szervezőknek oly módon kellett közvetíteniük üzenetüket, hogy az érzelmileg hasson a különböző kulturális, társadalmi és politikai háttérrel rendelkező célközönségekre. Tehát autentikus, mások által jól átérezhető történeteket kellett megosztaniuk a helyi nyelveken – olyan történeteket, melyek emberi sorsok és valós élethelyzetek, problémák bemutatásával támasztották alá a kezdeményezés célkitűzéseit. 

A szervezők felismerték, hogy a megélt élményeket ecsetelő, őszinte történetek kiválóan hatnak az emberi érzelmekre és mozgósító erővel bírnak. Az emberismeret kulcsfontosságú volt azoknak a lélektani mozgatórugóknak a feltárásában, amelyek arra ösztönzik az egyéneket, hogy európai polgári kezdeményezést írjanak alá. Korunkban, amikor az információk áradata zúdul ránk nap mint nap, sokan elveszettnek érzik magukat és a tétlenségbe menekülnek. A jól megfogalmazott, autentikus üzenetek segítettek a tisztánlátásban – lehetővé tették, hogy az emberek a lényeges szempontokra összpontosítva mérlegeljék a kérdést és végeredményben úgy döntsenek, hogy támogatják az ügyet. Ezek a tapasztalatok ráébresztették a szervezőket arra, hogy a történetmesélés nem csupán kommunikációs eszköz, hanem voltaképpen a kampány legfontosabb eleme.

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” kezdeményezés szervezői a központi online gyűjtési rendszert használták. A szervezők a partner- és önkénteshálózatuk segítségével tartották lendületben a kampányukat az aláírásgyűjtési időszakban mindvégig.

A támogató nyilatkozatok gyűjtése 2021. április 7-én ért véget. A gyűjtési időszak meghosszabbítását követően a kezdeményezés szervezői végül 1 418 659 aláírást gyűjtöttek össze az EU 27 tagállamában. A hivatalos ellenőrzési folyamat során a nemzeti hatóságok 1 269 351 aláírást érvényesítettek. A kezdeményezés nyolc tagállamban elérte az előírt küszöbértéket. 

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” kezdeményezéshez összegyűjtött támogató nyilatkozatok száma tagállamonként

A térképen a pipa azokat az uniós tagállamokat jelöli, ahol a támogató nyilatkozatok száma elérte az előírt minimális aláírási küszöbértéket. A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” kezdeményezés nyolc tagállamban érte el a minimális küszöbértéket. A támogató nyilatkozatok tagállamonkénti és összesített számát részletesen ismertető táblázat itt tekinthető meg.

Az aláírások jóváhagyását követően a szervezők stratégiai megfontolásból késleltették a kezdeményezés benyújtását az Európai Bizottsághoz. A kedvezőbb fogadtatás reményében megvárták, hogy megalakuljon az új Európai Parlament és hivatalba lépjen az új Bizottság. A szervezők 2025. március 4-én nyújtották be a kezdeményezést a Bizottságnak, és ezzel kezdetét vette a hat hónapos vizsgálati időszak. 

Mielőtt a kezdeményezést benyújtották a Bizottságnak, a szervezők az európai polgári kezdeményezés folyamatának kevésbé látható és diplomáciaibb jellegű szakaszára helyezték át a hangsúlyt. Ennek során a színfalak mögötti egyeztetésekre került sor az Európai Bizottság tagjaival és európai parlamenti képviselőkkel.

A kezdeményezés hivatalos benyújtása; találkozók a Bizottság képviselőivel

A kezdeményezés 2025. március 4-i hivatalos benyújtását követően a szervezők 2025. március 25-én találkoztak Raffaele Fittóval, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnökével (fotók). 

(© Európai Unió, 2025)

Európai parlamenti nyilvános meghallgatás

2025. június 25-én az Európai Parlament nyilvános meghallgatást tartott a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című kezdeményezésről (filmfelvétel). A szervezők ismertették a kezdeményezés céljait, és eszmecserét folytattak az Európai Parlament tagjaival (a nyilvános meghallgatás kiemelkedő pillanatai). 

Az Európai Parlament plenáris vitája

A kezdeményezést az Európai Parlament a 2025. július 10-i plenáris ülésén megvitatta (filmfelvétel). 

Az Európai Bizottság hivatalos válasza

Az Európai Bizottság 2025. szeptember 3-án közleményt fogadott el, amelyben körvonalazta a kezdeményezésre adott válaszát. A közlemény értékelte a kezdeményezés egyes elemeit, melyeket a nyilvántartásba vételről szóló határozat tartalmaz (sajtóközlemény). 

A Bizottság megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy biztosítsa a megkülönböztetésmentes hozzáférést az uniós pénzforrásokhoz és érvényesítse az egyenlő bánásmódot a kohéziós politika végrehajtása során. Mindazonáltal a Bizottság rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a „nemzeti régiók” meghatározására vagy elismerésére, illetve a nemzeti közigazgatási határok megváltoztatására. Kijelentette továbbá, hogy nincs szükség további jogszabályi változtatásokra, hiszen a jelenlegi Szerződések és jogszabályok már megfelelő védelmet biztosítanak a nemzeti kisebbségeknek. Ráadásul bőven van lehetőség támogatásra az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében említett régiók listájának kibővítésével, mivel a regionális hátrányokat elsősorban strukturális és gazdasági tényezők határozzák meg, nem pedig kulturális vagy nyelvi sajátosságok.

Emellett a Bizottság megerősített és korszerűsített kohéziós és növekedési politikára tett javaslatot a következő, 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben. E keret biztosítani hivatott, hogy a tagállamok olyan mechanizmusokat vezessenek be, melyek megfelelően garantálják, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervek megfeleljenek az Alapjogi Chartának és tiszteletben tartsák a jogállamiságot. A Bizottság egyértelművé tette, hogy amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az adott kifizetésekre nem fog sor kerülni.

Stratégiai előkészítés

A kezdeményezés céljait úgy fogalmazták meg, hogy azok visszhangra találtak mind az érintett közösségek, mind a szélesebb európai nyilvánosság körében. A megbízható helyi szereplők által a lakosság anyanyelvén közvetített, célzott üzenetek segítettek lendületet adni a folyamatnak.

Online kampány

A Covid19-járvány kitörésekor a kampány gyorsan alkalmazkodott a helyzethez. Az aláírások több mint 80%-át a szervezők digitálisan, a Bizottság online platformján gyűjtötték össze. Az online platform használata garantálta az adatbiztonságot és lehetővé tette, hogy a szervezők a lakosság széles rétegeit érjék el.

Kitartás

A szkepticizmus, a jogi kihívások és a világjárvány okozta zavarok ellenére a szervezők nem hagyták eltántorítani magukat a céltól. Elszántságuk létfontosságúnak bizonyult az akadályok leküzdésében és végső soron a szükséges számú támogató nyilatkozat megszerzésében.

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című kezdeményezéssel kapcsolatos további információk ezen az oldalon találhatók.