Mesterséges intelligencia a jogi gyakorlatban és az uniós szabályozásban

Leírás: Annak feltárása, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át a joggyakorlatot az EU-ban, valamint a szabályozási, etikai és gyakorlati következmények vizsgálata a jelenlegi jogi kereteken és tudományos szakirodalomon keresztül.

Joghallgatóként mélyen érdekel, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan alakítja át a jogi gyakorlatot, és új kihívások elé állítja az EU-n belüli szabályozást. Szeretném feltárni a mesterséges intelligencia alapjait, a korai szimbolikus rendszerektől és a konnekcionista modellektől a modern mélytanulásig és neurális hálózatokig, valamint a tanulásra, érvelésre és összetett feladatok elvégzésére képes autonóm ügynökök tervezését. Az olyan technikai tulajdonságok megértése, mint az átláthatatlanság, a kiszámíthatatlanság és az eredendő torzítások, elengedhetetlen annak értékeléséhez, hogy a mesterséges intelligencia hogyan lép kölcsönhatásba a joggal, az igazságszolgáltatással és az irányítással.

Különösen vonzónak találom a jogi szakemberek, ügyészek, bírák és választottbírák gyakorlati alkalmazásait, beleértve a prediktív rendfenntartást, a tömeges igazságügyi adatelemzést, a mesterséges intelligenciával támogatott jogi kutatást, az ügyelőrejelzést és a bíróságok adminisztratív támogatását. Remélem, hogy ezeket az alkalmazásokat olyan szabályozási és etikai keretek fényében fogom megvizsgálni, mint a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (2021/0106(COD)), a CEPEJ „Digitalizáció a jobb igazságszolgáltatásért” című cselekvési terve és a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási rendszerekben való alkalmazásáról szóló európai etikai charta (Európa Tanács, 2018).

E vita megalapozása érdekében a legfontosabb szakirodalomra kívánok támaszkodni, többek között az alábbiakra:

Sutton & Barto (2018), Bevezetés a megerősítési tanulásba

Sumers et al. (2024), Cognitive Architectures for Language Agents (Kognitív architektúrák nyelvi ügynökök számára), https://arxiv.org/abs/2309.02427

Goodfellow, Bengio & Courville (2016), Mély tanulás, MIT Press

Jurafsky & Martin (2022), Speech and Language Processing (3rd ed. draft), https://web.stanford.edu/~jurafsky/slp3/

Lopes Rocha & Soares Pereira (szerk.), Inteligência Artificial & Direito (2020)

Bench-Capon és mtsai. (2012), History of AI and Law in 50 papers (A mesterséges intelligencia és a jog története 50 dokumentumban), Mesterséges intelligencia és jog, 20:215–319

EUROPOL (2025), MI és rendfenntartás: Előnyök és kihívások, https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/AIand-policing.pdf

AA (2022), Guide on the Use of AI-Based Tools by Lawyers in the EU (Útmutató a mesterséges intelligencián alapuló eszközök ügyvédek általi használatához az EU-ban), https://ai4lawyers.eu/

Ezzel az ötlettel remélem, hogy gazdag vitát kezdeményezek a fórum közösségével mind a mesterséges intelligencia technikai alapjairól, mind annak jogi, etikai és szabályozási következményeiről, és változatos perspektívákat hívok fel arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia hogyan integrálható felelősségteljesen az európai jogrendszerekbe.