Az Európai Parlament kötelezettséget vállal arra, hogy nagyobb felelősséget vállal a sikeres kezdeményezések nyomon követésében

Hosszú út egy mindenki számára előnyös európai polgári kezdeményezés felé

2018. július 5-én az Európai Parlament Strasbourgban megszavazta azt a döntést, hogy meg kell kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatáról. A Parlament határozatát egy fontos bejelentés kísérte: Schöpflin György, az Európai Parlament nevében illetékes európai parlamenti képviselő bejelenti, hogy kezdeményezni fogja a Parlament saját szabályainak módosítását annak biztosítása érdekében, hogy a sikeres polgári kezdeményezéseket a Parlament a jelenlegi rendeletben már előírt, a szervezőkkel folytatott nyilvános meghallgatáson túl mindig vitassa meg a plenáris ülésen. Ez a kötelezettségvállalás fontos áttörést jelent a javasolt új rendeletben, mivel az e pontig történő felülvizsgálat nem oldotta meg a sikeres kezdeményezések politikai hatásának érzékelt hiányából eredő kritikus problémát.  

Az európai polgári kezdeményezés olyan eszköz, amely nemcsak az egyes polgárok vagy a civil társadalmi szervezetek számára jelent nagy lehetőségeket – mivel lehetővé teszi számukra, hogy közvetlenül részt vegyenek az európai politikai menetrend meghatározásában –, hanem az Európai Unió egésze számára is. Az európai polgári kezdeményezésben megvan a lehetőség arra, hogy kiaknázza a polgároknak az Európai Unió és a társadalom egészének javítására irányuló saját erejét. Ez döntő fontosságú egy olyan időszakban, amikor sokan megkérdőjelezik az Európai Unió szerepét, amelyet elit politikai projektnek tekintenek, ahol nem hallják hangjukat és aggodalmaikat. Bár van lehetőség a benne rejlő lehetőségek kiaknázására, az e potenciál kiaknázásához vezető út egy sziklás út, amelyet enyhe módon fogalmazunk meg. A kezdeményezésekkel kapcsolatos első hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy az európai polgári kezdeményezés, ha nem megfelelően szabályozzák és hajtják végre, nagyobb valószínűséggel vezet további kiábránduláshoz és szkepticizmushoz a polgárok körében, mint szerepvállalásukhoz. Ez az egyik oka annak, hogy az uniós intézmények jelenleg vizsgálják felül az eszközre vonatkozó jogszabályokat.

Bár valamennyi intézmény és érdekelt fél egyetért abban, hogy az európai polgári kezdeményezést hozzáférhetőbbé, a felhasználók számára barátságosabbá és a polgárok számára ismertebbé kell tenni, a felülvizsgálat legkritikusabb kérdése az, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a sikeres polgári kezdeményezéseket – amelyek sikerült egymillió aláírást összegyűjteni – méltányosan kezeljék. Az elmúlt hat évben négy – hamarosan öt – sikeres kezdeményezésre került sor, amelyek elismerése után azonnal az Európai Bizottsághoz fordultunk. Hogyan válaszolna a Bizottság? Ez érthető annyiban, hogy csak a Bizottságnak van joga a jogalkotási folyamatok elindításához, és így formálisan rá hárul a sikeres kezdeményezésekre való reagálás felelőssége.

Ez azonban strukturális eltéréseket is eredményezett egyrészt a sikeres polgári kezdeményezések szervezői és támogatói, másrészt az európai politikai döntéshozók között. Ebben az összefüggésben indítottuk el a #EPForgetUsNot civil társadalmi kampányt, amelyhez több mint 80 civil társadalmi szervezet és valamennyi sikeres polgári kezdeményezés csatlakozott, hogy foglalkozzunk azzal a fontos felelősséggel, amellyel az Európai Parlament a sikeres kezdeményezések nyomon követése során rendelkezik. Meggyőződésünk, hogy csak az Európai Parlament – mint a polgárok által közvetlenül megválasztott és azoknak felelős egyetlen uniós intézmény – képes hitelesen és hatékonyan közvetíteni a sikeres kezdeményezésből eredő viszonylag egyszerű igények és az európai politikai döntéshozatal összetett valósága között.

A Parlament azon elkötelezettsége, hogy plenáris vitákat tartson a sikeres kezdeményezésekről, fontos első lépést jelent az európai polgári kezdeményezés iránti nagyobb felelősségvállalás felé. További lépésekre van szükség, és minden intézménynek felelősséget kell vállalnia az európai polgári kezdeményezésért. Ez az egyetlen módja annak, hogy a részvételi eszköz sikeres legyen, nemcsak a politikai döntéshozók szemében, hanem az uniós polgárok szemében is.