A vállalatoknak magasabb vízdíjat kell fizetniük, mint a háztartásoknak

A XX. században a vízkészletek felhasználása hatszorosára nőtt, annak ellenére, hogy a világ népessége háromszorosára nőtt. Miközben a korlátozott vízkészletek egy részét az iparosodás és a gyors urbanizáció következtében gyorsan és tudatosan fogyasztják, némelyikük szennyezettsé és használhatatlanná vált, és károsítja a környezetet. Ennek következtében a világon jelenleg több mint 1 milliárd ember nem rendelkezik tiszta ivóvízzel. Több mint 2 milliárd ember nem rendelkezik az egészséghez és a megfelelő higiénés körülményekhez szükséges vízzel.

Az egyik globális probléma az, hogy a Föld vízkészletei nem egyenletesen oszlanak meg időben és térben. Egyes területeken nagy a vízmennyiség, míg mások vízhiánytól szenvednek. Például az Amazon folyóból az Atlanti-óceánba egy perc alatt áramló víz mennyisége megegyezik New York város három évig tartó vízfogyasztásával.

Tekintettel a helyzet súlyosságára, az ENSZ millenniumi nyilatkozatában, a világ biztonságos ivóvízzel nem rendelkező lakosságának felére csökkentésére irányuló célkitűzésben, valamint a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozón közzétett cselekvési tervben (log9) azt a célt tűzték ki,hogy 2015-re felére kell csökkenteni az egészséghez és a megfelelő higiénés körülményekhez szükséges vízzel nem rendelkező lakosságot, és felszólították az ENSZ-tagországok szervezeteit és az összes érdekelt felet, hogy tegyenek erőfeszítéseket e célok elérése érdekében.

Annak másik oka, hogy a víz az elmúlt években a nemzetközi napirend élén állt, az, hogy egyes országok, különböző agytrösztök, akadémiai körök és egyes nem kormányzati szervezetek által készített jelentések és forgatókönyvek azt mutatják, hogy a XXI. századi konfliktusok egy része a vízhiány és a vízhiány miatt fog bekövetkezni. Egyes vélemények és állítások szerint a konfliktusok veszélyeztetik a világ stabilitását és békéjét. Ezzel párhuzamosan felgyorsították a lehetséges jövőbeli vízválságok kezelésére és a konfliktusok megelőzésére szolgáló mechanizmusokról szóló tanulmányokat.

Hasznos lesz értékelni a 2003. március 16–23-án Kiotóban megrendezett harmadik Vízügyi Világfórumot és miniszteri konferenciát, amelynek házigazdája Japán volt, a Vízügyi Világtanáccsal (WWC) együttműködésben, e fejlemények fényében. Japánon, 182 országon kívül több mint 6000 ember, több mint 100 miniszter, 43 nemzetközi szervezet és több száz, Japánon kívüli nem kormányzati szervezet részvétele még az iraki háború környezetében is ellehetetlenítette a vízügyi kérdések fontosságát a fórumon és a miniszteri konferencián, amelynek a világközösség nagy jelentőséget tulajdonít.