Részvételi demokrácia a polgárközpontú Európáért: kihívások és kilátások

2019. augusztus 9-én és 10-én az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó csoport részt vett az észtországi Paide-ban megrendezett Arvamus Fesztiválon, hogy találkozzon az európai szakpolitikák iránt érdeklődő polgárokkal, és szeretne többet megtudni az európai polgári kezdeményezésről. A látogatók részt vettek egy vitafórumon a részvételi demokráciáról az EU-ban, valamint számos egyéb tevékenységben, amelyek célja, hogy bővítsék ismereteiket az eszközzel kapcsolatban.

„Európai polgári kezdeményezés: Részvételi demokrácia a polgárközpontú Európáért”

Az „Európai polgári kezdeményezés” cím alatt: Részvételi demokrácia a polgárközpontú Európáért” című, a részvételi demokráciában részt vevő európai és nemzeti szakértőkről folytatott vitát az európai polgári kezdeményezésről mint a polgári részvétel eszközéről; hasonlóságai és különbségei az észt polgári kezdeményezéssel, valamint az európai részvételi demokráciával kapcsolatos kihívások, megoldások és bevált gyakorlatok.

A vita moderátora Mall Hellam, az Open Estonia Foundation ügyvezető igazgatója,

összegyűjtve; Schöpflin György, volt európai parlamenti képviselő, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet előadója; Pascal Herry, az Európai Bizottság európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó csoportjának vezetője; Pirkko Valge, a Good Deed Foundation vezérigazgatója; Pardavi Marta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke; Martin A. Noorkõiv, a Domus Dorpatensis Alapítvány vezérigazgatója, a Good Citizen igazgatótanácsának elnöke és az észt nonprofit szervezetek hálózata tanácsának tagja.

Mit jelent uniós polgárnak lenni, és az uniós intézmények hogyan közelítenek hozzájuk?

Az európai polgárság jelentése a részvételi demokrácia megértésének elsődleges eleme.  A polgár fogalma központi szerepet játszik az Európai Unió eszméjében; bármely tagállam állampolgára uniós polgár. Az európai intézmények mindent megtesznek annak érdekében, hogy közelebb hozzák a polgárokat, és lehetővé tegyék számukra, hogy aktív szerepet vállaljanak az uniós szakpolitikai rendszerben. Ugyanez vonatkozik az európai polgári kezdeményezés működésére is. Például az Európai Bizottság irányította az eszköz reformját annak érdekében, hogy az felhasználóbarátabbá váljon. Ezt a rendeletet 2020 januárjától kell alkalmazni. Ez a reform azt is magában foglalja, hogy az Európai Parlament nagyobb vitát fog biztosítani minden sikeres kezdeményezésről.

Részvételi demokrácia Észtországban és az EU-ban: jellemzők és kihívások

Pirkko Valge (CEO of the Good Deed Foundation) és Martin A. Noorkõiv (az észt nonprofit szervezetek hálózatának elnöke) kiemelte, hogy az uniós országokban jelentős történelmi különbségek vannak az emberi jogok és a demokrácia terén. Észtországban a közelmúltban polgári aktivizmus alakult ki, és a civil társadalom fokozatosan kezd cselekedni. Az észt állampolgárok különösen részt vesznek a gyermek- és állatvédelemben, valamint az oktatásban és a környezetvédelemben.

Pardavi Marta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke felhívja a figyelmet az európai polgári kezdeményezésre irányuló nagyszabású kampány végrehajtásának kihívásaira, mivel ahhoz nagyszámú ember és aláírás szükséges. A közösségi médián keresztül folytatott online kampány gyakorlati és jogi akadályokkal is jár. E tekintetben fontos kérdés, hogy a Facebook nagyon szigorú szabályokat vezetett be a politikai kampányok promóciójára vonatkozóan, ami befolyásolhatja a kezdeményezés online népszerűsítésének lehetőségét.

Összehasonlította továbbá az észtországi helyzetet Magyarország esetével. Elmondja, hogy bár Észtország és Magyarország hasonló eszközökkel rendelkezik a részvételi demokrácia terén, mint a népszavazások, az aláírásgyűjtemények, az online aktivista eszközök, a közösségi finanszírozási kampányok és az aktivizmus Magyarországon, számos akadályba ütközik. Pardavi asszony példaként a „különös bevándorlási adót” említi. Ez a szabály kimondja, hogy mindenkinek, aki nyilvánosan szeretne beszélni vagy megvitatni a bevándorlásról, adót kell fizetnie, mivel a tevékenység a bevándorlás előmozdításának minősül.

Következésképpen a vita a következő kérdéssel zárult: „Hogyan tudunk nagyobb mértékben részt venni a polgárokban a demokratikus folyamatban?” A javasolt válasz az volt, hogy a polgároknak úgy kell érezniük, hogy a politika nem „káros dolog”, hanem valami jó, hogy részt vegyenek benne, és a mozgósítás sohasem felesleges mindaddig, amíg az intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy konstruktív párbeszédet folytatnak a polgárok aggályairól.