A hatály kiterjesztése, a logisztikai terhek enyhítése: Ajánlások az európai polgári kezdeményezéshez a lengyel nemzeti tapasztalatok szempontjából

A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos kihívásokat nemcsak uniós, hanem nemzeti szinten is elismerik a tagállamokban. A lengyel állampolgároknak jogukban áll törvényjavaslatot benyújtani a nemzeti parlamentnek. Annak érdekében, hogy összehasonlítsuk a polgári kezdeményezések feltételeit és hatásait az EU-ban és Lengyelországban, elvégeztem a lengyel parlamentnek a közelmúltban benyújtott állampolgári törvényjavaslatok elemzését.

Lengyelországban létezik egy olyan eljárás, amelynek keretében a polgárok jogosultak jogalkotási javaslatokat benyújtani a parlamentnek, amennyiben azok legalább 100 000, a parlamenti választásokon szavazati joggal rendelkező személy aláírásával rendelkeznek.

Az érintett polgároknak jogalkotási kezdeményezési bizottságot kell létrehozniuk. Ehhez legalább 15 emberre van szükség. Először is 1000 „kezdeti” aláírást kell összegyűjteniük egy ilyen bizottság nyilvántartásba vételéhez. A 100 000 aláírást meglehetősen gyorsan, a bizottság nyilvántartásba vételétől számított 3 hónapon belül kell benyújtani.

Ami a logisztikát illeti, a polgári kezdeményezés folyamatának vezetése az európai polgári kezdeményezéshez hasonló kihívást jelent. A 100 000 aláírás – ezen túlmenően papíron történő – összegyűjtése igen komoly feladat, amely országos struktúrákat igényel. Bár az európai polgári kezdeményezéshez képest minden bizonnyal előnyt jelent, hogy csak egy országgal, egy jogrendszersel és az aláírókkal való kommunikáció egyetlen nyelvével foglalkozunk.

2020 decembere óta a lengyel parlament 13 állampolgári javaslatot dolgozott fel. Ezek a nemzeti kezdeményezések főként a következő problémákra irányultak:

• helyi ügyek – pl. vadászok tevékenysége, helyi önkormányzati egységek működése stb.
• ideológiai vagy filozófiai jellegű ügyek – pl. abortusz, a büntető törvénykönyv módosítása.
• pénzügyi kérdések, pl. az állami adók vagy a szociális juttatások összegével kapcsolatban.

A Lengyelországban benyújtott polgári javaslatok szinte egyike sem összpontosít olyan témára, amelyet európai szinten meg lehetne oldani. Figyelemreméltó, hogy a lengyel állampolgárokat érdeklő okok általában nemzeti hatáskörbe tartoznak, és kevésbé tartoznak az EU hatáskörébe.

Számos kommentátor azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a polgári kezdeményezés mennyire jól működik Lengyelországban. Először is, a polgári projektek ritkán nyernek parlamenti jóváhagyást. Valószínűleg nem segít abban, hogy egyes kezdeményezések inkább ellentmondásosak legyenek (pl. az abortuszhoz való könnyebb hozzáférés vagy a magzat erőteljesebb védelme), vagy hogy a kezdeményezések csak a polgárok egy kis csoportját érdekeljék, és tükrözzék a kisebbség álláspontját. Egyértelmű, hogy a polgárok jogalkotási folyamatba való bevonása mindenhol nehéz és megterhelő folyamat, és ezek az eszközök természetüknél fogva nagyon nehezen terjeszthetők.

Összefoglalva, véleményem szerint, figyelembe véve a polgárok állampolgári javaslatok benyújtásához való jogával kapcsolatos lengyel tapasztalatokat, két kihívással kell szembenézni, amelyeket meg kell oldani, ha olyan eszközöket akarunk kifejleszteni, mint az európai polgári kezdeményezés, és azokat az európai polgárok körében népszerűbbé akarjuk tenni:

1. Lehetővé kell tenni európai polgári kezdeményezés benyújtását a témák szélesebb körére vonatkozóan. Jelenleg az európai polgári kezdeményezések csak olyan területekre vonatkozhatnak, amelyek az Európai Bizottság hatáskörébe tartoznak, és amelyeket nem ismernek vagy nem értenek széles körben. Ezért előfordulhat, hogy egyes szervezők a kezdeményezés benyújtása előtt lemondanak, mert attól tartanak, hogy „a kezdetektől” elutasítják őket.  Az Európai Bizottság hatáskörén kívül esik számos olyan terület, amely a polgárok képzelődését váltja ki, és a nagy csoportokat a jogaikért való küzdelem érdekében mozgósítja, és nagyon nehéz lenne ezt a kihívást a közeljövőben e hatáskörök kiterjesztése nélkül megoldani, azonban a potenciális szervezők támogatást kaphatnak annak meghatározásában, hogy kezdeményezésük az EU hatáskörébe tartozik-e, és ehhez segítséget kérhetnek az európai polgári kezdeményezés fórumától.
    
2. Az európai polgári kezdeményezés végrehajtásával kapcsolatos egyes logisztikai nehézségek megoldása. A 2020-ban hatályba lépett reform változtatásokat vezetett be az aláírásgyűjtés tekintetében, ami várhatóan megkönnyíti a folyamatot. További javítások mellett az Európai Bizottság fordítási támogatást nyújt a szervezőknek, és központi aláírásgyűjtő rendszert biztosít számukra. Ez segítheti a polgárok azon csoportjait, akik nem férnek hozzá hatalmas pénzügyi vagy logisztikai erőforrásokhoz.

Mint láttuk, a részvételi demokrácia mind nemzeti, mind uniós szinten kihívásokkal néz szembe. Remélem, hogy a két mechanizmus összehasonlítása segít abban, hogy javítsuk a polgárok részvételét a demokratikus folyamatban.