Még több reformra van szükségünk az európai polgári kezdeményezés terén: Rövid és hosszú távú javaslat

Az európai polgári kezdeményezés – annakellenére, hogy nagy remények születtek a kezdeményezés bevezetésekor – nem volt sikertörténet. Az eszköz demokratikus minőségének javítása érdekében alapvető fontosságú az eszköz hatékonyságának növelése. Két megoldást javasolok: Rövid távon az Európai Bizottságnak drasztikusan meg kell változtatnia a „sikeres” kezdeményezésekkel kapcsolatos megközelítését, és lehetővé kell tennie a Parlament és a Tanács számára, hogy döntsenek azok sorsáról. Hosszú távon az uniós szerződések módosításainak lehetővé kell tenniük a transznacionális népszavazásokat mint valóban innovatív és ebből következő demokratikus eszközöket Európában.

Amikor ratifikálták a Lisszaboni Szerződést, annak támogatói rámutattak az új európai polgári kezdeményezésre, amely az EU régóta vitatott „demokratikus deficitje” megoldásának részét képezi. Innovatív módon az egymillió aláírás összegyűjtése lehetővé teszi a kampányolók számára, hogy jogszabályjavaslatot terjesszenek az Európai Bizottság elé. Ugyanakkor az uniós tagállamok legalább egynegyedében viszonylag alacsony minimális küszöbértékeket kell elérni. Ennek az eszköznek az a célja, hogy lehetővé tegye a szervezett – többek között a brüsszeli buborékon kívüli – polgárok számára, hogy befolyásolják az uniós szintű politikai döntéshozatalt. A Bizottság az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban ígéretet tesz arra, hogy „nagyobb beleszólást kell adni az életedet érintő politikákba”.

Az európai polgári kezdeményezés története azonban azt mutatja, hogy az eszköz hogyan nem tartotta be ezt az ígéretet. 2012 óta csak hat kezdeményezésnek sikerült összegyűjtenie a szükséges aláírásokat – évente egynél kevesebbet. Ami azt a négy kezdeményezést illeti, amelyekre már hivatalos választ kapott, a Bizottság soha nem követte nyomon a kezdeményezés mögött meghúzódó pontos javaslatot, és nem felelt meg a kampányolók igényeinek. Ez nemcsak azt eredményezte, hogy az európai polgári kezdeményezés számos aktivistája kiábrándult a részvételi lehetőségek iránt, hanem más civil társadalmi aktivistákat is csalogatott azzal kapcsolatban, hogy az európai polgári kezdeményezést a politikai folyamat befolyásolására alkalmas, potenciálisan hatékony megközelítésnek tekintik. A kezdeményezések száma csak nemrégiben emelkedett újra. Döntő fontosságú, hogy az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos nyilvános ismeretek is nagyon korlátozottak maradtak – az uniós polgárok csupán kis hányada tudja, hogy az eszköz még létezik is.

Bár igaz, hogy az európai polgári kezdeményezésnek volt valamilyen hatása a menetrend meghatározására az uniós intézményeken belül, és a civil társadalom szereplőinek növekedését eredményezte az uniós politikában, az európai polgári kezdeményezés nem vált a demokratikus részvétel hatékony eszközévé. Az eszközt ez utóbbi dimenzió alapján kell értékelnünk: A kampányolók szakpolitikai előnyök elérése érdekében szervezik meg tevékenységüket. A demokrácia végső soron arról szól, hogy „nagyobb beleszólást kell biztosítani az Ön életét érintő politikákba”, Dominik Hierlemann és Christian Huesmann helyesen rámutatnak az európai polgári kezdeményezés közelmúltbeli reformjának előnyeire. További változtatásokra van azonban szükség. Íme két olyan javaslat, amely az európai polgári kezdeményezésben részt vevők nagyobb beleszólási esélyeit hivatott javítani.

Rövid távon az Európai Bizottságnak drasztikusan meg kell változtatnia az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos megközelítését. Mint ismeretes, a Bizottság az EU jogalkotási kapuőre. Bármely kezdeményezésre irányuló javaslatot blokkolhat, ami megakadályozza az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy döntsenek az uniós polgárok által javasolt jogszabályokról. Az Európai Parlament és a Tanács azonban sokkal demokratikusabb legitimációval rendelkezik, mint a Bizottság. Ez az oka annak, hogy az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtésére irányuló sikeres erőfeszítések esetében a Bizottságnak önként tartózkodnia kell attól, hogy éljen a jogalkotási kezdeményezésre vonatkozó monopóliuma által biztosított vétójogával. Az európai polgári kezdeményezések sikeres aláírásgyűjtési erőfeszítései hatásának növelése érdekében a Bizottságnak önkéntesen kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az egymillió uniós polgár által támogatott bármely európai polgári kezdeményezésre megfelelő jogalkotási kezdeményezéssel válaszol, amely lehetővé teszi, hogy az EU reprezentatívabb szervei – az Európai Parlament és a Tanács – döntsenek egy adott javaslat sorsáról. Hasonló nemzeti szintű eszközök mindig a jogalkotókra is vonatkoznak. Az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos kampányokra való reagálás ilyen megváltoztatása természetesen hatalmas önkorlátozást igényelne a Bizottságtól – önkéntes kötelezettségvállalást a hatalomtól való tartózkodásra. Tekintettel azonban az európai polgári kezdeményezés jelenlegi kialakítására, ez a legegyszerűbb módja annak, hogy javítsák az eszköz minőségét és növeljék az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos kampány végrehajtásának esélyeit – vagy legalábbis lehetővé tegyék az uniós polgárok képviselőinek, hogy elutasítsanak egy adott javaslatot. Fontos, hogy mivel már a nyilvántartásba vételkor eldöntöttük, hogy egy európai polgári kezdeményezési kampány összhangban van-e a Bizottság jogi hatásköreivel, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a Bizottság jogellenes intézkedéseket javasol. Nem meglepő, hogy az olyan agytrösztök, mint a Carnegie Europe a közelmúltban hangsúlyozták, hogy jobban be kell vonni az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az európai polgári kezdeményezések megvitatásába.

Hosszú távon az európai polgári kezdeményezés érdemi reformjára van szükség az uniós szerződés következő módosításának részeként: az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtésére irányuló sikeres erőfeszítéseknek a szóban forgó kérdésről szóló, uniós szintű, kötelező erejű népszavazással kell zárulniuk. Itt olyan javaslatokat követek, mint Bruno Kaufmann transznacionális közvetlen demokráciát szorgalmazó javaslata. Egy ilyen reform lehetővé tenné, hogy minden uniós polgár beleszólhasson a konkrét kérdésekbe. Ennek érdekében a népszavazások túlzott számának elkerülése érdekében célszerű lenne az európai polgári kezdeményezés aláírási küszöbértékét egymillió aláírásról (néha) magasabbra emelni. A Tanácsban történő szavazáshoz hasonlóan a minősített többségi szabályoknak is biztosítaniuk kell, hogy ne csak az EU lakosságának többsége, hanem az uniós tagállamok többsége is elfogadja a javaslatot. A transznacionális népszavazások hozzájárulhatnak az „európai közélet” kialakításához, ami az uniós politika demokratizálódásának fontos előfeltétele. Fontos, hogy az eszköz ilyen reformja jelentősen növelné az európai polgári kezdeményezés iránt érdeklődő uniós polgárok számát is: Úgy érzik, hogy az eszköz hatékony eszközt jelenthet a politikai folyamat befolyásolására, azaz nagyobb beleszólást kaphat az életüket érintő politikákba.