Assya Kavrakova, az ECAS képviselője az európai polgári kezdeményezés jövőjéről

Assya Kavrakova, az ECAS igazgatója: Az európai polgári kezdeményezés az első transznacionális részvételi demokrácia mechanizmusa a világon

Az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó csoporttal készített interjúban az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS) ügyvezető igazgatója, Assya Kavrakova betekintést nyújt az eszközbe, és ajánlásokat fogalmaz meg annak a részvételi demokrácia hatékony eszközévé való továbbfejlesztésére vonatkozóan.

Az ECAS munkájának egyikközponti eleme az EU-ban való demokratikus részvétel és az azzal való együttműködés támogatása. Mennyire hatékony az európai polgári kezdeményezés e részvétel megkönnyítésében?

Az európai polgári kezdeményezés néhány okból egyedülálló eszköz. Először is ez az első transznacionális részvételi demokrácia mechanizmus, nemcsak Európában, hanem világszerte is.

Másodszor, az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy az európai polgári kezdeményezésnek köszönhetően az európai polgárok ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint az Európai Parlament és a Tanács, nevezetesen arra, hogy felkérjék a Bizottságot arra, hogy a hatáskörébe tartozó bizonyos témákban jogszabályokat alkosson.

Mindemellett a kezdeményezés nem mindennapi használatra szolgáló eszköz, és talán helyesen, az európai szintű menetrend meghatározásában rejlő lehetőségeket csak azok tárhatják fel, akik legalább hét tagállamban képesek mozgósítani a polgárok támogatását. Ez a követelmény biztosítja, hogy valódi európai érdekeket vagy aggályokat képviseljen.

Melyek voltak a polgárok európai polgári kezdeményezésben való részvételének fő akadályai?

Röviden összefoglalva, nehéznek bizonyult a használata. Annak ellenére, hogy egyetértünk azzal, hogy biztosítékokra van szükség az egész EU-ból származó kiegyensúlyozott képviselet minimális szintjének biztosítása érdekében, a túlzott adminisztratív akadályok – például egyes tagállamokban a túl sok személyes adat gyűjtése – a célnak nem feleltek meg. Ezt súlyosbították az online gyűjtési rendszerek tanúsításával, a polgári bizottság egyes tagjainak személyes felelősségével stb. kapcsolatos nehézségek. A szervezők részéről túl sok erőfeszítésre van szükség az emberi, pénzügyi, időbeli és energetikai erőforrások tekintetében ahhoz, hogy a folyamat végén mennyit érnek el.

Hogyan fogja kezelni ezeket a kérdéseket az európai polgári kezdeményezés felülvizsgálata, és hogyan fogja növelni hatékonyságát a részvételi demokrácia eszközeként?

Az Európai Bizottság által a rendelethez javasolt módosítások mindenképpen hozzájárulnának a kezdeményezés felhasználóbarát jellegéhez. Ezek célja a folyamat költségeinek és terheinek csökkentése, a polgárok kezdeményezés indításának megkönnyítése, valamint a szervezők számára a kampányok hatékony és eredményes lebonyolításának lehetővé tétele. A kezdeményezés 16 éves korban történő aláírásának lehetősége növelni fogja a polgárok részvételét, és célja az európai polgári kezdeményezés közösségének gazdagítása.

Az Európai Bizottság nemrégiben elindította az európai polgári kezdeményezés fórumát. Milyen hatást fog gyakorolni ez a hatás?

Reméljük, hogy a fórum valódi együttműködési platformmá válik, amely az európai közélet részét képezi. Ez minden érdeklődő európai polgár számára lehetőséget biztosít a vitára, a véleménycserére és az egymással való kapcsolatfelvételre. Megismerhetik, hogy mi az európai polgári kezdeményezés, és hogyan alakult annak elindítása óta.

A fórum emellett segíteni fogja a jövőbeli szervezőket abban, hogy visszajelzést kapjanak a kezdeményezésekkel kapcsolatos elképzeléseikről, találják meg a kollaborátorokat és a támogatókat, valamint tanuljanak egymás ezen eszközzel kapcsolatos tapasztalataiból.

Végül, de nem utolsósorban a jelenlegi és jövőbeli szervezők térítésmentesen független szakértői tanácsot kapnak a kezdeményezésük jogi, adománygyűjtési és kampányolási szempontjaival kapcsolatban.

Ha a jövőben a fórum, a Bizottság által a szervezők rendelkezésére bocsátott online gyűjtési rendszer és a honlap egy egyablakos rendszerbe kerül, akkor beszélhetünk az európai polgári kezdeményezés valódi ökoszisztémájáról.

A polgárok európai polgári kezdeményezésben való részvétele nagymértékben függ a kezdeményezés ismertségétől. Mit tesznek annak érdekében, hogy Unió-szerte növeljék a kezdeményezés ismertségét?

Véleményem szerint mostanáig nem sokat. Sajnálatos módon a tudatosság hiánya további terhet rótt a szervezőkre: nemcsak okukat, hanem azt is meg kell magyarázniuk, hogy mi az európai polgári kezdeményezés. Ez sokukat eltántorította őket, és ezzel felhagytak.

A Bizottság által a tagállamokban szervezett hároméves figyelemfelkeltő kampány nagyon üdvözlendő és szükséges. Ugyanakkor össze kell kapcsolni a vezető uniós tisztviselők és a nemzeti politikusok arra irányuló szándékos erőfeszítésével, hogy lehetőség szerint elmagyarázzák és hivatkozzanak az európai polgári kezdeményezésre.

A figyelemfelkeltés mellett milyen egyéb lépéseket javasol az európai polgári kezdeményezéssel való együttműködés fokozására és hatékonyságának javítására?

A rendelet felülvizsgálatával egyszerűsíteni kell és egyszerűsíteni kell az európai polgári kezdeményezés működtetésének folyamatát. Ugyanakkor az európai döntéshozók sikeres kezdeményezésekre adott válaszait is meg kell erősíteni. A Bizottság mellett az Európai Parlament mindenképpen nagyobb szerepet játszhat a kezdeményezések mérlegelésében, és a Tanácsnak az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó szakértői munkacsoportot kellene létrehoznia és létrehoznia, hasonlóan más területekhez – a mozgás szabadsága, a migráció stb. –. Számos kezdeményezést nemzeti szinten lehetne nyomon követni azokban a tagállamokban, ahol elegendő politikai akarat van, még akkor is, ha európai szintű jogalkotási nyomon követésre nem kerül sor.